Virtuális kiállítás – Abaúj-Torna, Szepes és Sáros vármegyéi

Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.

Ígéretünkhöz híven Abaúj-Torna vármegyéjének székhelyén, Kassán teszünk egy kisebb látogatást.

This image has an empty alt attribute; its file name is kassa.jpg
“Virtuális kiállítás – Abaúj-Torna, Szepes és Sáros vármegyéi” Tovább olvasása

Virtuális kiállítás – Ung, Bereg és Ugocsa vármegyéi

Utazzanak velünk és ismerjék meg, vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.

Virtuális utazásunk honnan is indulhatna, ha nem Kárpátaljáról?! Első állomásunk pedig Ungvár.

Ung vármegye

Alapítása: XI. század

Területe a Magyar királyság kötelékében: 3 230 km2

Lakossága 1910-ben: 160 282 fő

Székhelye, Ungvár első írásos említése: 1150.

Források szerint a honfoglaló magyar seregek 894-ben foglalták el Ungvárt Laborc fejedelemtől. Innen eredhet Árpád a „hungvári vitéz” elnevezése. Ungváron jött létre az Unió, amelynek értelmében a magyarországi ortodox egyház áttért a római pápa fennhatósága alá. Innen ered a magyarországi görögkatolikus egyházi hagyomány. 1769-ben lett vármegyeszékhely. A festményen a görögkatolikus székesegyház és a püspöki palota van a központban. A székesegyház 1640-ben épült, de mai alakját 1780-ban nyerte el. Az Ung rakparton látható továbbá az 1904-ben, mór stílusban épült zsinagóga és az egykori Ruszin Proszvita Színház épülete, amely 1921-ben nyitotta meg kapuit.

Ungvár ma Ukrajna területén található és Kárpátalja megyeszékhelye.

Fontosabb látnivalói:

  • Ungvári vár
  • A vártemplom romjai
  • Skanzen
  • Egykori vármegyeháza, ma többek között a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum foglal benne helyet
  • Görögkatolikus székesegyház és püspöki palota
  • Római katolikus templom
  • Református templom
  • A filharmónia épülete (egykori zsinagóga)
  • A bazilita szerzetesrend kolostora
  • Ceholnyai volt görögkatolikus templom
  • 12. századi gerényi rotunda
  • Orosz templom
  • Botanikus kert
  • Nevickei vár

Kapcsolódó írásunk: Múltidéző séta Ungváron.

Ungvárról egy rövid, 80 km-es utazás után már Beregszász macskaköves utcáit róhatjuk.

Bereg vármegye

Alapítása: 1248.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 3 786 km2

Lakossága 1910-ben: 236 600 fő

Székhelye, Beregszász első írásos említése: 1248 (1095).

Jelenleg Kárpátalja egyetlen magyar többségű városa. A helyiek a városalapítást 1095-1096-ra teszik. A tatárjárás során teljesen elpusztult. Újjáépítése után Bereg vármegye része, aminek akkor a munkácsi vár a központja. A várost és a vármegyét méltán nevezhetjük a Rákóczi szabadságharc bölcsőjének. Szabadságharc leverése után rebellisnek minősítették. A festményen Beregszász főterét láthatjuk, amelyet egykori Igazságügyi palota dominálja, ahol ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola székel. A neobarokk épület 1909-ben épült. A háttérben a beregszászi XVIII. századi református templom látható.

Fontosabb látnivalói:

  • Római katolikus temploma
  • A református templom
  • Görögkatolikus temploma
  • A Bethlen–Rákóczi-kastélyt Bethlen Gábor építtette 1629-ben, 1686-ban a kuruc harcokban leégett, valószínűleg II. Rákóczi Ferenc állíttatta helyre. 1857-ben átalakították.
  • Egykori Úri Kaszinó, ma Arany Páva étterem
  • Volt megyeháza
  • Egykori Királyi Törvényszék, ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola főépülete
  • Egykori Grand Royal Hotel, ma a főiskola Kölcsey Ferenc Szakkollégiuma
  • Volt zsidó fürdő
  • Beregszászban számos köztéri szobrot és emléktáblát avattak a magyar nemzet nagyjai emlékének
  • Barkáts Jenő Ásványtár (a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületében).

Dsida Jenő az Előre való beszéd című versében így írja le a várost. A költő gyermekkorában néhány évet Beregszászban élt anyai nagyszüleinél, akikhez édesanyjával és öccsével érkezett meg az első világháború idején.

Kis felvidéki város, vén Beregszász,

gazos Fürdőkert, sáros Vérke-part,

agg csöndedből ma is felém remeg száz

félálom-emlék, ködlepett, zavart –

kanyargó, vörheny, zegzugos öreg ház,

matrózruhám, melyet mamuska varrt,

iskolaudvar, felzsibongó hajsza,

nagyapám szúrós, pedrettvégű bajsza.”

Beregszász után utunkat Nagyszőlős, a történelmi Magyarország legkisebb vármegyéjének székhelye felé vesszük.

Ugocsa vármegye

Alapítása: XIV. század.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 1 213 km2

Lakossága 1910-ben: 75 461 fő

Székhelye, Nagyszőlős első írásos említése: 1262.

Ugocsa non coronat, jut eszünkbe amint Ugocsa vármegye és Nagyszőlős városa felmerül. A kifejezés eredetével kapcsolatban több elmélet is létezik: egyesek szerint akkor hangzott el, amikor I. Ferdinánd a rendeket koronázásra hívta Székesfehérvárra 1527-ben, mások úgy vélik, hogy csak később, az 1722. évi országgyűlésen hangzott el először, amikor a pragmatica sanctiót tárgyalták. Bárhogy is van, a kifejezés teljesen összeforrott Magyarország egykori legkisebb vármegyéjével. Ugocsa székhelye Nagyszőlős. I. Zsigmond király 1399-ben adományozta Szőlős városát Perényi Péternek és azóta gyakorlatilag a XX. század közepéig a Perényiek fontos szerepet játszottak nem csak a megye, de az egész ország életében. A festményen a Perényi kastély látható. Az épület a XVI. században keletkezett. Mai barokk alakját a XVII. századi átépítése során nyerte el.

Fontosabb látnivalói:

  • A város feletti Fekete-hegy sziklateraszán állnak a 13. századi Ugocsavár romjai, melyet 1308-ban említenek először. 1315-ben Károly Róbert király megostromolta és leromboltatta. A területet a 15. században a ferencesek kapták meg, akik erős kolostort építettek az egykori vár mellé. Ez 1558-ban néptelenedett el. A romokat a nép Kankó-várnak nevezi valószínűleg a barátok kalikóból szőtt durva csuhája alapján. A várromtól délre 14. századi kis kápolna áll.
  • Későbbi várát 1399-ben a Perényiek kezdték építeni, helyén ma a barokk Perényi-kastély áll.
  • Mai barokk ferences templom és kolostor
  • Nagyboldogasszony temploma
  • Ferences kolostor
  • Református templom
  • A volt vármegyeháza előtt áll Perényi Zsigmond 1906-ban a főtéren felavatott, majd 1991-ben ide helyreállított szobra. Az épületben ma magyar középiskola működik, mely a nevét viseli.

A kiállítás élményét sajnos nem tudjuk visszaadni, de reméljük, ez a festmények ezen rövid bemutatása is elnyerte tetszésüket. Kérjük, tartsanak velünk legközelebbi virtuális utazásunk során is, Abaúj-Torna vármegye felé vesszük az irányt.

Virtuális kiállítás – „Szent István keresztény hagyatéka – a Magyar Szentkorona vármegyéi”

Egy éve indult útjára a Kárpátaljai Szövetség 17 állomásosra tervezett „Szent István keresztény hagyatéka – a Magyar Szentkorona vármegyéi” című vándorkiállítása. A nemében egyedülálló hároméves projekt eredményeként valósult meg az a vándorkiállítás, amely a trianoni sorstragédiára való emlékezés jegyében született. A kiállítást Kovach Anton festőművész által alkotott képek adják, aki festményein keresztül mutatja be a történelmi Magyarország vármegyeközpontjait. A magyar gyökerekkel rendelkező neves kárpátaljai ruszin festőművész több éven és több ezer kilométeren át tartó művészeti, kulturális és történelmi utazásából született alkotások a valamikor történelmi „Nagymagyarország” 64 vármegyeszékhelyét mutatják be a képzőművészet eszközeivel.

Sajnos a kialakult járványhelyzet a szervezet számításait is keresztülhúzta, hiszen a vándorkiállítás eddig mindössze Esztergomban az egykori megyeházán (2020. június 25. – 2020. július 25.) és Szekszárdon a Művészetek Házában (2020. augusztus 20. – 2020. október 2.) volt teljes egészében megtekinthető. Az esztergomi kiállítást itt nézhetik vissza.

És bár reményeink szerint a programsorozat hamarosan folytatódik, addig is az online térben megtekinthetővé tesszük a kiállítás monumentális festményeit. Hétről hétre megosztunk egy-egy festményt, figyeljék oldalunkat és utazzanak velünk, ismerjék meg, vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.

Antal Péter-ösztöndíjasok – Paládi Máté

„A magabiztosság és az odafigyelés elengedhetetlen egy mű hiteles és kiemelkedő előadásához.” – interjú az Antal Péter ösztöndíjas Paládi Mátéval.

A Kárpátaljai Szövetség Antal Péter Ösztöndíj néven tehetséggondozó ösztöndíjprogramot hirdetett a kárpátaljai származású fiatal művészjelöltek, szépírók és teológusok számára, akik a világ bármely országában iskolai rendszerű, nappali tagozatos első szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben, művészeti szakirányon kezdték meg vagy folytatják tanulmányaikat. Jelen interjúsorozatban a nyertes ösztöndíjasokat kérdezzük, gyerekkorukról, pályájukról és az ösztöndíjas időszakukról.

Bővebben

Antal Péter-ösztöndíjasok – Hájas István

„A legnagyobb kihívás szerintem a közösségépítés.” – interjú az Antal Péter ösztöndíjas Hájas Istvánnal.

A Kárpátaljai Szövetség Antal Péter Ösztöndíj néven tehetséggondozó ösztöndíjprogramot hirdetett a kárpátaljai származású fiatal művészjelöltek, szépírók és teológusok számára, akik a világ bármely országában iskolai rendszerű, nappali tagozatos első szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben, művészeti szakirányon kezdték meg vagy folytatják tanulmányaikat. Jelen interjúsorozatban a nyertes ösztöndíjasokat kérdezzük, gyerekkorukról, pályájukról és az ösztöndíjas időszakukról.

Bővebben

Antal Péter-ösztöndíjasok – Szilágyi Teodóra

„Eddig a legnagyobb kihívást az jelentette számomra, hogy néha bátortalan voltam. De egy év alatt sokat tanultam az osztálytársaimtól arról, hogy próbálkozni, hibázni lehet és kell is, mert a hibákból tanul a legjobban az ember.” – interjú az Antal Péter ösztöndíjas Szilágyi Teodórával.

A Kárpátaljai Szövetség Antal Péter Ösztöndíj néven tehetséggondozó ösztöndíjprogramot hirdetett a kárpátaljai származású fiatal művészjelöltek, szépírók és teológusok számára, akik a világ bármely országában iskolai rendszerű, nappali tagozatos első szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben, művészeti szakirányon kezdték meg vagy folytatják tanulmányaikat. Jelen interjúsorozatban a nyertes ösztöndíjasokat kérdezzük, gyerekkorukról, pályájukról és az ösztöndíjas időszakukról.

Bővebben

Antal Péter-ösztöndíjasok – Kutasi Csaba

„A legnagyobb kihívást számomra a “nagyok” közé feljutás jelenti.” – interjú az Antal Péter ösztöndíjas Kutasi Csabával.

A Kárpátaljai Szövetség Antal Péter Ösztöndíj néven tehetséggondozó ösztöndíjprogramot hirdetett a kárpátaljai származású fiatal művészjelöltek, szépírók és teológusok számára, akik a világ bármely országában iskolai rendszerű, nappali tagozatos első szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben, művészeti szakirányon kezdték meg vagy folytatják tanulmányaikat. Jelen interjúsorozatban a nyertes ösztöndíjasokat kérdezzük, gyerekkorukról, pályájukról és az ösztöndíjas időszakukról.

Bővebben

Antal Péter-ösztöndíjasok – Himinec Nándor

„A cél, amely meghatároz egy embert: a tanulás és a fejlődés.” – interjú az Antal Péter ösztöndíjas Tóth Ádámmal.

A Kárpátaljai Szövetség Antal Péter Ösztöndíj néven tehetséggondozó ösztöndíjprogramot hirdetett a kárpátaljai származású fiatal művészjelöltek, szépírók és teológusok számára, akik a világ bármely országában iskolai rendszerű, nappali tagozatos első szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben, művészeti szakirányon kezdték meg vagy folytatják tanulmányaikat. Jelen interjúsorozatban a nyertes ösztöndíjasokat kérdezzük, gyerekkorukról, pályájukról és az ösztöndíjas időszakukról.

Bővebben

Antal Péter-ösztöndíjasok – Kovács Dániel

„Pályámon a legnagyobb kihívás elérni azokat az embereket, akiket a társadalom arra tanított, hogy a hitüket csak az otthonukban éljék meg.” – interjú az Antal Péter ösztöndíjas Kovács Dániellel.

A Kárpátaljai Szövetség Antal Péter Ösztöndíj néven tehetséggondozó ösztöndíjprogramot hirdetett a kárpátaljai származású fiatal művészjelöltek, szépírók és teológusok számára, akik a világ bármely országában iskolai rendszerű, nappali tagozatos első szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben, művészeti szakirányon kezdték meg vagy folytatják tanulmányaikat. Jelen interjúsorozatban a nyertes ösztöndíjasokat kérdezzük, gyerekkorukról, pályájukról és az ösztöndíjas időszakukról.

Bővebben

Antal Péter-ösztöndíjasok – Halász Teodóra

„Nagyon fontosnak tartom a hitelességet, természetesen a lelkész is ember, tele bűnökkel és sokszor elbukik, de nagyon fontos, hogy amennyire csak tőlünk telik tudjunk Isten szerint élni.” – interjú az Antal Péter ösztöndíjas Halász Teodórával.

A Kárpátaljai Szövetség Antal Péter Ösztöndíj néven tehetséggondozó ösztöndíjprogramot hirdetett a kárpátaljai származású fiatal művészjelöltek, szépírók és teológusok számára, akik a világ bármely országában iskolai rendszerű, nappali tagozatos első szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben, művészeti szakirányon kezdték meg vagy folytatják tanulmányaikat. Jelen interjúsorozatban a nyertes ösztöndíjasokat kérdezzük, gyerekkorukról, pályájukról és az ösztöndíjas időszakukról.

Mesélj, kérlek a gyerekkorodról! Hol születtél? Hol nőttél fel?

Bővebben