Irodalmi szalon a Szövetség székházában

A Kárpátaljai Szövetség és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége által irodalmi-művészeti szalon est került megrendezésre Budapesten 2022. június 10-én. A rendezvény a 93. Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódott, amelyen a kárpátaljai számazású és a régió múltjával foglalkozó írók, költők, kutatók 2020–2022 között kiadott műveinek bemutatójára került sor.

A rendezvényt Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnöke nyitotta meg. A program első részében Fazekas Andrea irodalomtörténész beszélgetett az elsőkötetes Csornyij Dáviddal (A jelzőlámpák diktatúrája. Versek), Kopriva Nikolettel (Amire csak a fák emlékeznek. Versek) és Kertész Dáviddal (A keresztúri vámpír. Kisprózák). A kárpátaljai kortárs magyar irodalom szemtelenül fiatal szerzői meséltek gyerekkorukról, az írásuk folyamatáról, első köteteik felépítéséről, szülőföldjükről, identitásukról, jövőbeli terveikről és mindenről, ami befolyásolja az alkotásaikat. A beszélgetés végén mindhárman felolvasták egy-egy írásukat. A fiatal írók beszélgetését Deák Alexandra, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Gimnázium hallgatójának az előadása követte, aki a bemutatott fiatal alkotók műveiből tartott felolvasást.

A szalon második részében a történelem kapott főszerepet, Kosztur András történész beszélgetett Botlik József történésszel a legújabb könyvéről (Nemzetünket szolgálták. A visszacsatolt területek felsőházi és képviselőházi tagjai a Magyar Országgyűlésben [1938-1944]).  Majd Botlik József helyét Dupka György történész vette át, akivel Kosztur András a „Jön még egy új világ.” A magyar 56 kárpátaljai kézikönyve és „A felnégyelt haza”. 100 év versei Trianontól napjainkig című műveiről beszélgett.

A történelmi tematikájú beszélgetéseket követően Füzesi Magda felolvasta az egyik kedvenc írását, amely a „A felnégyelt haza”. 100 év versei Trianontól napjainkig című antológiában jelent meg.

A művészeti-irodalomi szalon fényét Varga Katica énekmondó előadása színesítette, aki a kárpátaljai és határon túli magyar költők megzenésített verseit adta elő. 

A rendezvény ünnepélyes, jóhangulatú állófogadással ért véget. Az eseményt online módon is közvetítették, visszanézhető ide kattintva.

A háború földrajzi hátterét és kárpátaljai vetületeit mutatta be a Földrajztudományi Intézet

Az orosz–ukrán háború háttere és kárpátaljai vetületei címmel tartottak rendezvényt május 26-án délután a Magyar Tudományos Akadémia székházának elnöki tanácstermében. A sajtónyilvános eseményt az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Földrajztudományi Intézetének munkatársai szervezték, azzal a céllal, hogy társadalomföldrajzi szempontból is bemutassák a háború hátterét.

A Földrajztudományi Intézet már régóta foglalkozik Ukrajna és azon belül Kárpátalja társadalomföldrajzával – a Kárpátaljával foglalkozó honlapjukról készült interjúnkat itt olvashatják –, Kocsis Károly, az intézet igazgatója többek között ezt a tevékenységet mutatta be a rendezvényt megnyitó beszédében. Ezután Ukrajna magyarországi nagykövetének, Ljubov Nepopnak a köszöntője következett, aki megköszönte az intézet munkatársainak szolidaritását. A nagykövet szerint is fontos a földrajzi háttér vizsgálata, hiszen a háború célja a határok átrajzolása.

Az intézet tudományos munkatársa, Karácsonyi Dávid Az orosz–ukrán háború földrajzi kerete címmel tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi háború földrajzi szempontból is nagyobb, mint a posztszovjet térség bármelyik korábbi konfliktusa, és egyben a második világháború utáni Európa legnagyobb háborúja. A kutató rámutatott, hogy az oroszok elsősorban a gyérebben lakott területeken tudtak előre nyomulni, és a 2014-es eseményekkel szemben, amikor többségében orosz anyanyelvűek által lakott, ipari területeket érintett a háború, most jórészt ukrán többségű területeken zajlik és súlyosan érinti az agráriumot is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági területek érintettsége és a tengeri kereskedelem blokkolása globális élelmiszerválságot is okozhat.

Kocsis Károly Az orosz–ukrán háború etnikai háttere címmel tartott előadást. Az igazgató elmondta, ma már nehéz pontos adatokat mondani Ukrajna etnikai viszonyairól, hiszen a legutóbbi népszámlálás 2001-ben történt. Rámutatott arra, hogy a már a háború előtt is jelentős elvándorlás a háború alatt drasztikusan megnőtt, tovább fokozva Ukrajna népességvesztését.

Ezután Rácz András vendégelőadása következett. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa Az orosz–ukrán háború aktualitásairól beszélt. Rácz András elmondta, Oroszország feladta villámháborús terveit és jelenleg a Donbasz területén harcoló ukrán csapatok bekerítésére koncentrál.

Az esemény egy pódiumbeszélgetéssel zárult, amely a háború kárpátaljai vetületeit mutatta be. Ezen Erőss Ágnes, Kovály Katalin és Tátrai Patrik, az intézet kutatói vettek részt, akik többek között arra mutattak rá, hogy miközben a kárpátaljai magyarság egy jelentős, de jelenleg még pontosan nem meghatározható része Magyarországra távozott a háború kitörése után, addig a régióba nagy számú menekült érkezett Ukrajna belső területeiről.

Az előadások végeztével a jelenlévők, az eseményt Zoomon követők és a sajtó munkatársai tehették fel kérdéseiket a felszólalóknak, sokan pedig éltek is a lehetőséggel.

Kárpáti Igaz Szó szolidaritási előfizetési felhívás!

A háború a kárpátaljai magyar sajtót is nehéz helyzetbe sodorta. Az alábbiakban közöljük a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségének szolidaritási előfizetési felhívását, amely lehetőséget nyújt arra, hogy bárki hozzájárulhasson a lap további munkájához.

***

A 102 éves Kárpáti Igaz Szó Kárpátalja legnagyobb múltra visszatekintő és ezzel együtt legismertebb magyar lapja. Megmaradásunk záloga a mindenkori megújulás. Az elmúlt évek békés időszakában számtalan új kezdeményezéssel rukkoltunk elő: megújult honlapunk (kiszo.net), podcastokkal és KISZó-videókkal jelentkezünk, erős platformokkal vagyunk jelen a közösségi médiákban. Kárpátalján egyedüli médiaként saját applikációt fejlesztettünk ki.

Az ukrajnai háború árnyoldala azonban minket is váratlanul nehéz helyzetbe sodort. A kárpátaljai magyarság felgyorsult elvándorlása miatt példányszámcsökkenés figyelhető meg, a nyomdai költségeink pedig már most 30-40 százalékkal emelkedtek.

Szerkesztőségünk a magunk szerény eszközeivel a lehető legtöbbet teszi ezekben a nehéz időkben is a kárpátaljai írott magyar szó megőrzése érdekében.

A háború ellenére egy pillanatig sem állítottuk le a lapnyomtatást, a KISZó Online felületünkön pedig megdupláztuk híreinknek, információinknak a számát.

Számunkra fontos, hogy médiajelenlétünkkel mi is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyarság otthon(meg)maradásához. Ebben Önök is segíteni tudnak.

Annak érdekében, hogy kompenzálni tudjuk a háború miatti bevételkiesésünket és a szülőföldünkön tarthassuk elhivatott kollégáinkat, a Kárpáti Igaz Szó szolidaritási előfizetést hirdet elsősorban az anyaországban és a külhoni magyar régiókban élők számára.

Számítunk azokra, akik szívügyüknek érzik a kárpátaljai magyar írott szó megmaradását e nehéz időkben is.

Szerkesztőségek, cégek, vállalkozások évi 30 ezer forintért, magánszemélyek 20 ezer forintért ejthetik meg a Kárpáti Igaz Szó szolidaritási előfizetését. Cserébe szerkesztőségünk személyre szabott e-mailben heti rendszerességgel tájékoztatja Önt legújabb digitális (podcast, videó) tartalmainkról, eljuttatjuk nyomtatott lapszámunk elektronikus változatát PDF-formátumban, hozzáférést biztosítunk új és egyedi KISZó-applikációnk használatához. Igény esetén pedig a nyomtatott újságunkat is rendszeresen elpostázzuk a megadott címre.

Amennyiben lehetőségei megengedik, járuljon hozzá Ön is a Kárpáti Igaz Szó 102 éve íródó történetének folytatásához. Küzdeni mindig, feladni soha! Legyen béke!

Az előfizetés részleteiről az ITT található kérdőív kitöltése után értesülhet, Facebook-oldalunkon is hagyhat üzenetet vagy írjon nekünk e-mailt, hogy kapcsolatba tudjunk lépni Önnel:  igazikiszo@gmail.com


Köszönettel,
a Kárpáti Igaz Szó szerkesztősége

Megjelent az Együtt 2022/2. száma

Online már elérhető az Együtt idei második száma. Az Együtt a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóirata, az 1965–1967 között Ungváron megjelent szamizdat jogutódja, amely 2002-ben indult újra.

A folyóirat szerkesztői a „Ne adjuk fel!” elvek alapján, összehangolt csapatmunkával dolgoztak a kiadványon. A lapszámban olvasható:

Bíró József, Marcsák Gergely, Vári Fábián László, Csontos Márta verse; Marcsák Gergely fordításában Nazarij Nazarov, Miroszlav Lajuk, Katerina Devdera ukrán költők versei; Debreceni Tibor levele, Vári Fábián László méltatása Debreceni Tiborról; Sz. Kárpáthy Kata, Kégl Ildikó novellája; Bartha Gusztáv kisregénye; Nagy Tamás írása; Kovács Sándor, Dupka György tanulmánya; Dupka György kultúrkrónikája.

A lapszámot ezúttal a Kijevben élő Magyar Árpád festő munkáival illusztrálják. A hátsó borítón Kányádi Sándor Azt bünteti, kit szeret című verse olvasható.

A 20 éves folyóirat eddig megjelent számai elektronikus változatban elérhetőek az epa.oszk.hu felületén.

Köszönjük támogatóink adományait!

A Kárpátaljai Szövetség számos tagja és szimpatizánsa reagált a szövetség adománygűjtő felhívására, amelyet a Momentum Doctorandus kárpátaljai magyar doktorandusz szervezettel hirdettünk meg március közepén.

Közel félmillió forint értékű tartós élelmiszer, tisztálkodószer és egyéb, a hétköznapokban elengedhetetlen, de Ukrajnában nehezen beszerezhető használati cikk gyűlt össze a Szövetség irodájában, amelynek jelentős részét már el is juttattuk Kárpátalján maradt, nehéz helyzetben lévő családoknak.

Egy Siófokon tartott segélykoncerten közel 100 ezer forint gyűlt össze, amelyet a Szövetség által a Riviéra Park Hotelben elszállásolt menekültek ellátására fordítottunk.

Ezenkívül sokan utaltak kisebb-nagyobb összegeket a Szövetség bankszámlájára is, március és április folyamán összesen 358 ezer forint adomány érkezett be hozzánk, amely összeget szintén a Balatonföldváron elszállásolt menekültek ellátására, valamint az otthonmaradottak megsegítésére fordítunk majd.

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki adományaival eddig is hozzájárult a bajba jutott emberek támogatásához!

Az adománygyűjtést továbbra is folytatjuk a Kárpátaljai Szövetség székházában:

1068 Budapest, Városligeti fasor 44., minden hétköznap 9:00 és 17:00 óra között.

Kérdéseikkel forduljanak az adománygyűjtés koordinátoraihoz:

Veselényi Krisztina, Kárpátaljai Szövetség; e-mail: segitsegksz@gmail.com

Fazekas Andrea, Momentum Doctorandus; e-mail: momentum.doktorandus@gmail.com

Megemlékezés egy perecsenyi születésű szobrászművészről

2022. március 10-én Budapesten, a Százados úti művésztelepen, a Kárpátaljai Szövetség szervezésében a kárpátaljai Perecsenyben 120 éve született Ungvári Lajos Kossuth-díjas szobrászművészről megható megemlékezést tartottak. A szülőföldjén alig ismert művészre korábban Mihály Gábor, Kossuth-díjas szobrász hívta fel a szervezet figyelmét. A Kárpátaljai Szövetség pedig elhatározta, hogy pótolja az ezirányú mulasztást, méltó emléket állít földijüknek. E téren az első lépés egy emléktábla állítása volt, azon a helyen, ahol a művész élt és dolgozott.

A rendezvény első része Mihály Gábor műtermében zajlott. A neves művész házigazdaként üdvözölte a megjelenteket, többek között dr. Grezsa Istvánt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztost és Sára Botond Attilát, a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltjét, Budapest Főváros kormánymegbízottját. Ezután szólt Ungvári Lajoshoz fűződő kapcsolatáról, röviden bemutatta Ungvári életének a művésztelepen töltött időszakát. Megtudtuk, hogy fiatal szobrászként Ungvári Lajos szomszédságában élt, s így nagyon szoros barátságot ápolt vele. Bensőséges kapcsolatukat több érdekes momentum felvillantásával ecsetelte. Mivel Ungvári Lajosnak nem volt gyermeke, ezért öröksége Mihály Gáborra szállt. Ő őrzi személyes dokumentumait, a műveiről készült archív felvételeket, rajzokat, és a megmaradt 26 művészi alkotásának gipszmintáját.

Ezt követően a rendezvény moderátora, Kovács Sándor, Magyar Örökség-díjas honismereti író, a Kárpátaljai Szövetség elnökségi tagja dr. Grezsa Istvánnak adott szót. A miniszteri biztos mondandóját egy kérdéssel kezdte: „Hogyan lehet művészetről, alkotóról beszélni akkor, amikor éppen egy exodus zajlik a szomszédságban, s vajon van-e összefüggés a kettő között?” Majd kihangsúlyozta: „A háború, a menekültválság a maga káraival egyszer elmúlik, a művészet viszont a jövőbe mutat, a kultúra bennünket jellemez. Amikor házat és hazát vesztett emberek tömegeivel találkozunk, s tragédiáik enyhítésén fáradozunk, akkor mindenképpen felértékelődik az a gondolat, ami Magyarország nemzetpolitikáját mindig is egyben tartotta: az Isten, a haza és a család hármasa, mert e nélkül nincs se múlt, se jövő.” A szobrászművészről Grezsa István megjegyezte, hogy Trianon után ő is a maihoz hasonló reménytelen helyzetű Kárpátaljáról indult, megpróbáltatások után vált elismertté, ezért sokkal többet érdemel. Talán a mostani ünnepség csupán a kezdete egyfajta rehabilitációjának, és a remények szerint, gazdag művészi hagyatékával sikerül megismertetni az egész Kárpát-medencét.

Az emléktábla felavatása után. Balról jobbra: Kovács Sándor, Mihály Anna, Sára Botond Attila, Benza György. Fotó: Kovács-Veselényi

A miniszteri biztos után Sára Botond Attila, Józsefváros korábbi polgármestere szólt a megjelentekhez. Tőle tudtuk meg, hogy Ungvári Lajos olyan művésztelepen dolgozott, amely Budapest első művésztelepeként jött létre és Európa legrégebbi folyamatosan működő művésztelepe. Kihangsúlyozta, hogy a művész minden egyes alkotásában érzékelhető Kárpátalja kultúrája és szellemisége. Ungvári életútja sok mai művész számára lehet példaértékű. A fővárosi kormánymegbízott szintén beszélt a szomszédországban dúló háborúról. Fontosnak tartotta elmondani, hogy ma két fontos feladat van: megőrizni Magyarország békéjét, a magyar emberek biztonságát, illetve segíteni kell, hogy a magyarok a lehető legkevésbé szenvedjék el a háború hátrányát.

Ungvári Lajos életútját, művészetét Kovács Sándor mutatta be. Kubicska Lajos néven az Ung megyei Perecsenyben született 1902. március 13-án. Apja az Államvasútnál vonatkísérőként dolgozott. Mivel kilencen voltak testvérek, nehéz körülmények között éltek. Ungváron járt középiskolába, ahol kitűnt tehetségével. Arról álmodott, hogy művész lesz. Ungváron művészeti ösztöndíjra pályázott, amelyet a város meg is szavazott részére. A trianoni országcsonkítás miatt azonban nem kaphatta azt meg. Ezt követően feljött Budapestre, és beiratkozott az Iparművészeti Főiskola szobrászati szakosztályára. Itt 1921 és 1926 között Simay Imre és Mátray Lajos szobrásztanárok tanítványa lett. Szülei anyagilag nem tudták támogatni. A jó iskolai előmenetele miatt az internátusban fizetésmentességet kapott. Az iskolai órák után dolgozott, hogy a megélhetésének anyagi hátterét biztosítsa. Többször a tanárai egy kis pénzt összeadva támogatták, de az iskolatársai is gyakran kisegítették, ruhákat adtak neki kölcsön.

1922-ben újra honosíttatta magát, majd 1932-ben hivatalosan is felvette a már addig is használt Ungvári művésznevet.

Tehetsége és szorgalma rövidesen meghozta az első eredményeit. Először egy ruszin parasztfiú megformálásával tűnt fel. Növendékként 1922-ben részt vett a monzai kiállításon. Ugyanebben az évben elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság fiataloknak meghirdetett pályázatának díját. Majd 1936-ban még egyszer őt jutalmazták a társaság nagydíjával. Elvégezve az Iparművészeti Főiskolát, a Százados úti művésztelepen idősebb, tapasztalt mesterek mellett dolgozott. Közben kiállításokon vett részt. Alkotásait először 1926-ban mutatták be a Műcsarnokban, az Angol-Magyar kiállításon, majd 1927-ben a Nemzeti Szalonban.

Pályájának első korszakában nevét olyan alkotások tették közismertté, mint Tatán Fellner Jakab szobra (1940), Székesfehérváron a Városi Szószóló szobra (1941), a sárbogárdi Hősök Emlékműve és Országzászló (1942, ezt a ’60-as években eltávolították, 2001-ben pedig visszaállították), Budapesten, a Kinizsi utcában Kinizsi Pál domborműve (1944).

Az emléktábla-avatás megemlékező rendezvényét Mihály Gábor, az Ungvári-hagyaték örökösének műtermében tartottuk. Szemközt Mihály Anna, a dombormű alkotója, Seemet Sándor, Balogh József, Kovach Antonina, Kovács Sándor, takarásban Kovach Anton, Benza György, Mihály Gábor, jobbról pedig Grezsa István, Sára Botond Attila. Fotó: Kovács-Veselényi

Nem véletlen, hogy 1941-ben Ungvár városa őt kérte fel egy felállítandó Drugeth János-szobor megformálására. Az elkészült alkotást alumíniumba öntve nagyszabású magyar-olasz ünnepség keretein belül 1943. június 27-én avatták fel a gimnázium mögötti téren. Sajnos a hibás öntészeti munka miatt a szobrot hamarosan újra kellett önteni. A szovjet megszállás után pedig eltávolították a helyéről, sorsáról nincs információ. Csupán a megmaradt gipszmaketten csodálhatjuk meg az alkotást. Így szülőföldjén egyetlen alkotás sem őrzi emlékét.

A második nagy háború után a szocialista hatalom is elismerte tehetségét. Ungvári Lajosnak országszerte nagyon sok szobra található még ma is. A legismertebb ezek közül az Országház előtti 1952-ben elkészült Kossuth-szobor. Ennek hat mellékalakját Ungvári Lajos Kocsis Andrással közösen formálta meg. Talán nem csak ezért, 1953-ban munkásságát, tehetségét Kossuth-díjjal ismerték el, 1972-ben pedig a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.

A neves szobrászt 1984-ben bekövetkezett halála után a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. (22. parcella, 1. sor, 108. sír).

Kovács Sándor az életpálya ismertetése után elmondta, hogy a Kárpátaljai Szövetség a budapesti emléktáblával párhuzamosan egy másik emléktáblát a művész szülővárosában, Perecsenyben is szeretett volna állítani, de ezt a háborús események miatt elhalasztották. A szervezet egy Ungvári Lajos-emlékalbum kiadását tervezi. Az író megmutatta azokat a gipszmaketteket, amelyek bronzba öntésével és művész egyéb tárgyi emlékeinek kiállításával egy Ungvári-emlékszobát szándékoznak létrehozni.

A beszédek elhangzása után a részt vevők a műteremből kivonultak az emléktábla felavatására. Technikai okok miatt annak a háznak a falára, amelyben Ungvári Lajos élt, nem lehetett a táblát elhelyezni, ezért azt a szomszédos ház falára rögzítették. A világos színű márványtáblán Ungvári Lajos domborműportréja Mihály Anna, Mihály Gábor leányának az alkotása. Az emlékjelet Sára Botond Attila, Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnöke, Mihály Anna és Kovács Sándor közösen avatta fel. A táblát Sára Botond Attila megkoszorúzta, Benza György pedig virágcsokorral szentesítette.

Az ünnepség kötetlen beszélgetéssel fejeződött be.

/dezi/

Együtt – 20 éve a kárpátaljai magyar kultúra jegyében

Immár nem kevesebb mint 2 évtizede jelenik meg az Együtt irodalmi-művészeti-humán tudományok-kultúra című folyóirat a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) gondozásában. A rendezvényre 2022. április 8-án Budapesten a Kárpátaljai Szövetség székházban került sor a szövetség, a MÉKK és a Magyar Írószövetség szervezésében. A találkozón jelen voltak az Együtt szerzői, a folyóirat baráti köréhez tartozó alkotók, érdeklődök.

Az ünnepélyes rendezvény moderátora Dr. Dupka György volt. Köszöntő beszédet mondott Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnöke és Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke. A rendezvényen olyan nívós költőink olvasták fel műveiket, mint  Füzesi Magda, József Attila-díjas költő és Vári Fábián László, Kossuth-, József Attila-díjas költő, az MMA-tag, a folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke.

A fiatalabb generációból Lőrincz P. Gabriella, Bella István-díjas költő, valamint Kopriva Nikolett és Csornyij Dávid, az Író Akadémia diákjai mutatták be legújabb költeményeiket. Gerzsényi Gabriella író pedig a készülő novellakötetéről szólt.

Az Együtt szerzői közül felszólalt dr. Ortutay Péter, dr. Botlik József, dr. Kótyuk Erzsébet, Kovács Sándor és Lengyel János.

Szemere Judit szerkesztő ismertette Ortutay Mária Múltunk és jelenünk „Lámpás emberei” című gyűjteményes könyvét.

Az ünnepség hangulatát Kocsis Csaba énekmondó emelte, aki megzenésített verseket adott elő. A rendezvényt online is közvetítették, itt nézhető vissza. Az este jó hangulatú beszélgetéssel és állófogadással ért véget.

A magyar költészet napját ünnepeljük

József Attila születésnapja alkalmából immáron 58. alkalommal tartják Magyarországon a költészet napját április 11-én, amelyre évről évre irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, koszorúzásokkal, közös versmondásokkal, és kulturális rendezvényekkel készülnek.

A Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) immár tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Kárpát-medence legnagyobb költészet napi rendezvényét, a Versmaratont április 11-én 10 és 22 óra között. Idén a szervezők arra kérték a programon résztvevő költőket, hogy egy négysoros vers keretében írják meg, mit jelent számukra a béke. Vári Fábián László kárpátaljai költő verse mellett a Versmaraton minden órájában elhangzik egy ilyen vers az alábbi szerzők előadásában: Czigány György, Filip Tamás, Finta Éva, G. István László, Kollár Árpád, Kopriva Nikolett, Kovács István, Lázár Balázs, Petőcz András, Terék Anna, Turczi István. Az MTVA partnerségének köszönhetően az M5 televízió versklipeket készít, amelyeket a Versmaraton napján, április 11-én műsorára tűz. A felmondott verseket a Kossuth Rádió is sugározza. A Versmaraton időpontja: 2022. április 11. (10 és 22 óra közt); Helyszín: 1088 Budapest, Pollack Mihály tér 8. (Márványterem) Aki teheti látogasson el a programra, a belépés ingyenes!

Célba értek az első adományok

A hétvégén Kárpátalján átadásra kerültek a Kárpátaljai Szövetség és a Momentum Doctorandus gyűjtéséből származó adományok. Eddig több mint fél millió forintnyi összegnek megfelelő adomány gyűlt össze azon kárpátaljai családok részére, akik otthon maradtak a háborús időszakban. A tartós élelmiszereket és tisztítószereket tartalmazó csomagokat 10 család részére tudtuk személyesen eljuttatni Ungváron és környékén. 

Ezúton is köszönetet szeretnénk mondani az adományozóknak és mindenkinek, aki segített az adományok gyűjtésben és eljuttatásában!

Az adománygyűjtést továbbra is folytatjuk a Kárpátaljai Szövetség székházában:

1068 Budapest, Városligeti fasor 44., minden hétköznap 9:00 és 17:00 óra között.

Az alábbi adományokat várjuk a segíteni szándékozóktól:

  • tartós élelmiszer (konzervek, száraztészta, liszt, cukor, olaj, rizs, tea, kávé, stb.)
  • fertőtlenítőszerek
  • higiénés termékek (fogkrém, fogkefe, dezodor, sampon, tusfürdő, szappan, tampon, betét)
  • vény nélkül kapható gyógyszerek, vitaminok
  • tápszerek, bébiételek
  • babaápolási termékek (babakrém, nedves törlőkendő)
  • pelenka
  • kisállat eledel

Kérdéseikkel forduljanak az adománygyűjtés koordinátoraihoz:

Veselényi Krisztina, Kárpátaljai Szövetség:

e-mail: segitsegksz@gmail.com

Fazekas Andrea, Momentum Doctorandus:

e-mail: momentum.doktorandus@gmail.com