Virtuális kiállítás – Bars, Nyitra és Pozsony vármegyéi

Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.

Tovább kalandozunk Felvidéken és többek között Bars vármegyéjén teszünk egy kisebb látogatást.

Bars vármegye

Alapítása: XI. század.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 2 724 km²

Lakossága 1910-ben: 179 132 fő.

Bars vármegye székhelye Aranyosmarót.

A város alapítása a XI. századra tehető. Azonban vármegye székhely csak 1700-as évektől lett. Az Árpádok korában aranyat mostak a patakjában. Erre utalhat mai neve is. A kis felvidéki várost többször dúlták fel a törökök. Aranyosmaróton át vonult vissza Rákóczi Ferenc seregével a trencséni csata után. A festményen az 1785-ben épült Szent Mihály Arkangyal templom látható contre-jour ábrázolásban egy őszi park színpompás látképével kiegészítve.

Főbb látnivalók:

17. század Migazzi-várkastély.
Bars vármegye egykori vármegyeháza (1700-ban épült).
Szent Mihály templom.
A Migazzi család neoromán stílusú mauzóleuma 1885-ben épült.
Múzeumának gazdag helytörténeti és néprajzi gyűjteménye van.
A város régi temetőjében nyugszik és a sírkertben emelt obeliszkkel díszítve áll Simkovith János és felesége, Kuhn Terézia sírja, aki fiatalon részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, alhadnagyi rangban.
Izraelita temető.

A következő kitérőnket Nyitra felé tesszük.

Nyitra vármegye

Bars vármegye

Alapítása: XI. század.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 5 551 km²

Lakossága 1910-ben: 457 500 fő.

Székhelye Nyitra, első írásos említése: 880.

A Felvidék legrégebbi alapítású városa. Hatalmas vára a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgált, itt alapították a birodalom első keresztény püspökségét 828-ban. A festményen templomtornyok sokaságát láthatjuk központban a vár épületegyütteséből kiemelkedő katedrálissal és püspöki rezidenciával. A székesegyház legrégebbi fennmaradt része a Szent Emmerám templom. Keletkezését a XI-XII. századra teszik. A XIII. században a tűz martaléka lett, majd Csák Máté rombolása után az új gótikus templommal építették össze.

Főbb látnivalói:

Várnegyed

Szent Emmerám-temploma 1158-ban épüllt.
A várfalakon belül lévő püspöki székesegyház alsó és felső templomból áll.
Várhídját 1750 és 1780 között építették téglából.
A várkapuhoz vezető lépcsősor mentén áll Vogerl Márton 1750-ben készült alkotása, a Nagyboldogasszony-szoborcsoport.
A püspöki palota gótikus eredetű épület.
A Nagyboldogasszony-templom.
Az egykori vármegyeháza 1784-ben épült.
Ferences temploma és kolostora 1630-ban épült.
Piarista gimnáziuma.
Nagyszeminárium, Kisszeminárium, püspöki könyvtár.

Alsó városrész

Szent Mihály-templom.
Szent Vince-templom.
Zsinagóga.
Szent László piarista templom és kolostor, amely 1702 és 1741 között épült.
A város legrégibb temploma a 11–12. századi Szent István-templom.
Nyitra menti Múzeum.

Külvárosok

Isten Igéjének Missziós Rendje a Kálvárián.
Misszionárius Múzeum, a szlovák misszionáriusok által az Európán kívüli országokban összegyűjtött egzotikus tárgyak tárlata
Közlekedési Múzeum – régi motorkerékpárokból álló kiállítás működik itt.
Szabadtéri Mezőgazdasági Múzeum

Zobor-hegy

A Zoborhegyi bencés apátságot valószínűleg Szent István király alapította.
Szent Zoerard-András remete barlangja.
Természetvédelmi terület.
TV-torony.

Mai virtuális utunkat Pozsony felfedezésével zárjuk.

Pozsony vármegye

Alapítása: 1000 körül.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 4 370 km²

Lakossága 1910-ben: 389 700 fő.

Székhelye, Pozsony első írásos említése: 907.

A koronázó város. Ma Szlovákia fővárosa, egyben az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja. Itt zárult a honfoglalás 907-ben a pozsonyi csatával. A XI. századtól vármegye központ és káptalani székhely. Hagyományos koronázóváros volt a török hódoltságtól kezdődően. A Habsburg-házból származó 12 uralkodót és 7 királynét koronáztak meg a festményem is látható gótikus Szent Márton székesegyházban amelyet 1452-ben szenteltek fel. A háttérben a pozsonyi vár látható, mely története a IX. századba nyúl vissza.

Főbb látnivalói:

A város felett már messziről kiemelkedik a négy saroktornyos vár épülettömbje. Ma a Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma található benne.
A vár alatt áll a gótikus koronázótemplom, a Szent Márton-dóm.
A ferencesek templomát és kolostorát IV. László alapította 1290-ben.
A klarisszák temploma és zárdája a 13. században épült.
A jezsuita templom.
A vár alatti Szent Miklós templom.
A kapucinus templom 1708 és 1717 között épült.
A Trinitárius-templom.
Az irgalmasok temploma.
A Szent Erzsébet-templom.
Az evangélikus nagytemplom.
Az 1830-ban épült kórháztemplom helyén állt a középkorban a Szent Lászlóról elnevezett városi ispotály.
A Kék templom (Szent Erzsébet-templom).
A virágvölgyi templom. A templom búcsújáróhely.
A Kálváriatemplom.
Búcsújáróhely a hidegkúti kegytemplom is.
A római katolikus hittudományi főiskola 1621-ben épült.
A préposti palota.
A Dunai Akadémia épülete.
A kormány székháza.
A prímási palotát.
A Pozsonyi Városi Színház.
A Ganümédesz-szökőkút.
A Grassalkovich-palota (ma Elnöki Palota).
A Várhegy oldalában áll a Jó Pásztor háza.