Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Tovább kalandozunk Felvidéken és többek között Bars vármegyéjén teszünk egy kisebb látogatást.
Bars vármegye
Alapítása: XI. század.
Területe a Magyar királyság kötelékében: 2 724 km2
Lakossága 1910-ben: 179 132 fő.
Bars vármegye székhelye Aranyosmarót.
A város alapítása a XI. századra tehető. Azonban vármegye székhely csak 1700-as évektől lett. Az Árpádok korában aranyat mostak a patakjában. Erre utalhat mai neve is. A kis felvidéki várost többször dúlták fel a törökök. Aranyosmaróton át vonult vissza Rákóczi Ferenc seregével a trencséni csata után. A festményen az 1785-ben épült Szent Mihály Arkangyal templom látható contre-jour ábrázolásban egy őszi park színpompás látképével kiegészítve.
Főbb látnivalók:
- 17. század Migazzi-várkastély.
- Bars vármegye egykori vármegyeháza (1700-ban épült).
- Szent Mihály templom.
- A Migazzi család neoromán stílusú mauzóleuma 1885-ben épült.
- Múzeumának gazdag helytörténeti és néprajzi gyűjteménye van.
- A város régi temetőjében nyugszik és a sírkertben emelt obeliszkkel díszítve áll Simkovith János és felesége, Kuhn Terézia sírja, aki fiatalon részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, alhadnagyi rangban.
- Izraelita temető.
A következő kitérőnket Nyitra felé tesszük.
Nyitra vármegye
Bars vármegye
Alapítása: XI. század.
Területe a Magyar királyság kötelékében: 5 551 km2
Lakossága 1910-ben: 457 500 fő.
Székhelye Nyitra, első írásos említése: 880.
A Felvidék legrégebbi alapítású városa. Hatalmas vára a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgált, itt alapították a birodalom első keresztény püspökségét 828-ban. A festményen templomtornyok sokaságát láthatjuk központban a vár épületegyütteséből kiemelkedő katedrálissal és püspöki rezidenciával. A székesegyház legrégebbi fennmaradt része a Szent Emmerám templom. Keletkezését a XI-XII. századra teszik. A XIII. században a tűz martaléka lett, majd Csák Máté rombolása után az új gótikus templommal építették össze.
Főbb látnivalói:
Várnegyed
- Szent Emmerám-temploma 1158-ban épüllt.
- A várfalakon belül lévő püspöki székesegyház alsó és felső templomból áll.
- Várhídját 1750 és 1780 között építették téglából.
- A várkapuhoz vezető lépcsősor mentén áll Vogerl Márton 1750-ben készült alkotása, a Nagyboldogasszony-szoborcsoport.
- A püspöki palota gótikus eredetű épület.
- A Nagyboldogasszony-templom.
- Az egykori vármegyeháza 1784-ben épült.
- Ferences temploma és kolostora 1630-ban épült.
- Piarista gimnáziuma.
- Nagyszeminárium, Kisszeminárium, püspöki könyvtár.
Alsó városrész
- Szent Mihály-templom.
- Szent Vince-templom.
- Zsinagóga.
- Szent László piarista templom és kolostor, amely 1702 és 1741 között épült.
- A város legrégibb temploma a 11–12. századi Szent István-templom.
- Nyitra menti Múzeum.
Külvárosok
- Isten Igéjének Missziós Rendje a Kálvárián.
- Misszionárius Múzeum, a szlovák misszionáriusok által az Európán kívüli országokban összegyűjtött egzotikus tárgyak tárlata
- Közlekedési Múzeum – régi motorkerékpárokból álló kiállítás működik itt.
- Szabadtéri Mezőgazdasági Múzeum
Zobor-hegy
- A Zoborhegyi bencés apátságot valószínűleg Szent István király alapította.
- Szent Zoerard-András remete barlangja.
- Természetvédelmi terület.
- TV-torony.
Mai virtuális utunkat Pozsony felfedezésével zárjuk.
Pozsony vármegye
Alapítása: 1000 körül.
Területe a Magyar királyság kötelékében: 4 370 km2
Lakossága 1910-ben: 389 700 fő.
Székhelye, Pozsony első írásos említése: 907.
A koronázó város. Ma Szlovákia fővárosa, egyben az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja. Itt zárult a honfoglalás 907-ben a pozsonyi csatával. A XI. századtól vármegye központ és káptalani székhely. Hagyományos koronázóváros volt a török hódoltságtól kezdődően. A Habsburg-házból származó 12 uralkodót és 7 királynét koronáztak meg a festményem is látható gótikus Szent Márton székesegyházban amelyet 1452-ben szenteltek fel. A háttérben a pozsonyi vár látható, mely története a IX. századba nyúl vissza.
Főbb látnivalói:
- A város felett már messziről kiemelkedik a négy saroktornyos vár épülettömbje. Ma a Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma található benne.
- A vár alatt áll a gótikus koronázótemplom, a Szent Márton-dóm.
- A ferencesek templomát és kolostorát IV. László alapította 1290-ben.
- A klarisszák temploma és zárdája a 13. században épült.
- A jezsuita templom.
- A vár alatti Szent Miklós templom.
- A kapucinus templom 1708 és 1717 között épült.
- A Trinitárius-templom.
- Az irgalmasok temploma.
- A Szent Erzsébet-templom.
- Az evangélikus nagytemplom.
- Az 1830-ban épült kórháztemplom helyén állt a középkorban a Szent Lászlóról elnevezett városi ispotály.
- A Kék templom (Szent Erzsébet-templom).
- A virágvölgyi templom. A templom búcsújáróhely.
- A Kálváriatemplom.
- Búcsújáróhely a hidegkúti kegytemplom is.
- A római katolikus hittudományi főiskola 1621-ben épült.
- A préposti palota.
- A Dunai Akadémia épülete.
- A kormány székháza.
- A prímási palotát.
- A Pozsonyi Városi Színház.
- A Ganümédesz-szökőkút.
- A Grassalkovich-palota (ma Elnöki Palota).
- A Várhegy oldalában áll a Jó Pásztor háza.
Pozsonyról készült 2016-os videót ajánlom mindenki figyelmébe.
A következő héten Komáromban teszünk látogatást. Tartsanak velünk!
Kárpátaljai Szövetség 