Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Tovább kalandozunk a történelmi Magyarország vármegyéin ezúttal elsőként Komáromba, majd Esztergom és Nógrád vármegyékbe teszünk egy kisebb látogatást.
A Magyar Nemzeti Levéltár többéves munkájának eredményeként digitális adatbázis készült a második világháború során a Szovjetunióba került hadifoglyokról és elhurcolt polgári személyekről. Az adatbázis segítségével a magyar hadseregben szolgáló és szovjet fogságba esett kárpátaljai magyarok adatai is megtalálhatóak, az eredeti dokumentumok másolataival együtt.
A Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségét 1998-ban hívta életre prof. dr. Lizanec Péter. 1999. április 14-én került hivatalosan is bejegyzésre. A hallgatókból álló elnökség eltökélte magát a magyarság ügye, a diákok érdekképviselete, a nemzettudat erősítése, a hazai fiatal magyar értelmiség összehangolása, valamint a kulturális és szórakoztató programok szervezése mellett. Ennek tükrében 2021-re a 22 éves ifjúsági szervezet évi 30 különböző kulturális, tudományos és szórakoztató programmal várja a kárpátaljai fiatalokat. Kárpátalja legidősebb, töretlenül fennálló ifjúsági szervezete több mint két évtized alatt számos új és egyben változatos dolgot élt meg. Mégis egy dolog állandó: a benne tevékenykedő fiatalok eltökéltek a magyarság és a tenni akarás mellett. Ennek tükrében mindenki megtalálja a helyét, s közben megéli magyarságát. Legyen szó egy fiatalról, aki pozitív visszacsatolást kapott magyarsága kapcsán az egyik rendezvényen, vagy egy fiatalról, aki évről évre, hónapról hónapra aktívan tevékenykedve, ezáltal fejlődve lép előre a Szervezetben. A KMDFKSZ jelenlegi elnöksége úgy véli, a Szövetség mottója méltán tükrözi a múltat, mutatja be a jelent s ad reményt a jövőre: együtt, egyért – a kárpátaljai magyar ifjúságért. 22 éve a kárpátaljai magyar ifjúság szolgálatában.
A szervezet YouTube csatornája itt érhető el, ahol számos érdekes videóval szolgálnak.
Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Tovább kalandozunk Felvidéken és Gömör és Kishont vármegyéjének székhelyén, Rimaszombaton teszünk egy kisebb látogatást.
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ezen a napon szinte mindenhol olvashatunk, hallhatunk verseket, régi kedvenceket éppúgy mint új kortársakat. Érdemes körülnézni, mert számos rendezvényt szerveznek Magyarországon és a határon túl is a magyar vers ünnepére.
József Attila versei Latinovics Zoltán tolmácsolásában itt hallhatóak.
S bár az ünnep József Attilához kötődik, nem csak az ő költészetét érdemes kiemelni, hanem a hozzánk oly közel álló kárpátaljai magyar költészetet is. A teljesség igénye nélkül emelem ki néhány költőnket: Bakoss Kiss Károly, Balla László, Balla D. Károly, Bartha Gusztáv, Finta Éva, Füzesi Magda, Horváth Sándor, Kecsés Béla, Kőszeghy Elemér, Kovács Vilmos, Lőrincz P. Gabriella, Marcsák Gergely, Nagy Zoltán Mihály, Tárczy Andor, Zselicki József, és még sorolhatnánk. A felsorolt költők közül pedig bárki műveit nyugodt szívvel ajánlhatnánk.
E szép ünnep alkalmából ünnepeljenek velünk: hallgassák meg Tárczy Andor versét az Illés Magyar Ének előadásában és gyönyörködjenek a kárpátaljai tájban:
A keresztény világ egyik nagy ünnepe a húsvét, Jézus feltámadásának ünnepe. Szerte a világban mindenki másképp készül a húsvétra, egyes helyek évtizedes hagyományokból merítenek, ilyen Kárpátalja is, ahol néhány szokás máig fennmaradt és amilyen szokásokat én is tartok, legyek bárhol a világban. Nagymamámtól tanultam meg sárgatúrót és pászkát készíteni, és ebből a hagyományból nem engedek. Nálunk az asztalon mindig házi, friss sárgatúró és pászka van, az egyéb húsvéti ételek mellett.
Nagyszombat reggelén 10 tojásból (bár attól függ, hányan ülünk a húsvéti asztalhoz) készítem el a sárgatúrót, és a lecsöpögött levén gyúrom be húsvéti pászkát. Ezt a hagyományt ápolom, és remélem, majd továbbadom.
Áldott húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek!
Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Ígéretünkhöz híven Abaúj-Torna vármegyéjének székhelyén, Kassán teszünk egy kisebb látogatást.
Utazzanak velünk és ismerjék meg, vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Virtuális utazásunk honnan is indulhatna, ha nem Kárpátaljáról?! Első állomásunk pedig Ungvár.
Ung vármegye
Alapítása: XI. század
Területe a Magyar királyság kötelékében: 3 230 km2
Lakossága 1910-ben: 160 282 fő
Székhelye, Ungvár első írásos említése: 1150.
Források szerint a honfoglaló magyar seregek 894-ben foglalták el Ungvárt Laborc fejedelemtől. Innen eredhet Árpád a „hungvári vitéz” elnevezése. Ungváron jött létre az Unió, amelynek értelmében a magyarországi ortodox egyház áttért a római pápa fennhatósága alá. Innen ered a magyarországi görögkatolikus egyházi hagyomány. 1769-ben lett vármegyeszékhely. A festményen a görögkatolikus székesegyház és a püspöki palota van a központban. A székesegyház 1640-ben épült, de mai alakját 1780-ban nyerte el. Az Ung rakparton látható továbbá az 1904-ben, mór stílusban épült zsinagóga és az egykori Ruszin Proszvita Színház épülete, amely 1921-ben nyitotta meg kapuit.
Ungvár ma Ukrajna területén található és Kárpátalja megyeszékhelye.
Fontosabb látnivalói:
Kapcsolódó írásunk: Múltidéző séta Ungváron.
Ungvárról egy rövid, 80 km-es utazás után már Beregszász macskaköves utcáit róhatjuk.
Bereg vármegye
Alapítása: 1248.
Területe a Magyar királyság kötelékében: 3 786 km2
Lakossága 1910-ben: 236 600 fő
Székhelye, Beregszász első írásos említése: 1248 (1095).
Jelenleg Kárpátalja egyetlen magyar többségű városa. A helyiek a városalapítást 1095-1096-ra teszik. A tatárjárás során teljesen elpusztult. Újjáépítése után Bereg vármegye része, aminek akkor a munkácsi vár a központja. A várost és a vármegyét méltán nevezhetjük a Rákóczi szabadságharc bölcsőjének. Szabadságharc leverése után rebellisnek minősítették. A festményen Beregszász főterét láthatjuk, amelyet egykori Igazságügyi palota dominálja, ahol ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola székel. A neobarokk épület 1909-ben épült. A háttérben a beregszászi XVIII. századi református templom látható.
Fontosabb látnivalói:
Dsida Jenő az Előre való beszéd című versében így írja le a várost. A költő gyermekkorában néhány évet Beregszászban élt anyai nagyszüleinél, akikhez édesanyjával és öccsével érkezett meg az első világháború idején.
„Kis felvidéki város, vén Beregszász,
gazos Fürdőkert, sáros Vérke-part,
agg csöndedből ma is felém remeg száz
félálom-emlék, ködlepett, zavart –
kanyargó, vörheny, zegzugos öreg ház,
matrózruhám, melyet mamuska varrt,
iskolaudvar, felzsibongó hajsza,
nagyapám szúrós, pedrettvégű bajsza.”
Beregszász után utunkat Nagyszőlős, a történelmi Magyarország legkisebb vármegyéjének székhelye felé vesszük.
Ugocsa vármegye
Alapítása: XIV. század.
Területe a Magyar királyság kötelékében: 1 213 km2
Lakossága 1910-ben: 75 461 fő
Székhelye, Nagyszőlős első írásos említése: 1262.
Ugocsa non coronat, jut eszünkbe amint Ugocsa vármegye és Nagyszőlős városa felmerül. A kifejezés eredetével kapcsolatban több elmélet is létezik: egyesek szerint akkor hangzott el, amikor I. Ferdinánd a rendeket koronázásra hívta Székesfehérvárra 1527-ben, mások úgy vélik, hogy csak később, az 1722. évi országgyűlésen hangzott el először, amikor a pragmatica sanctiót tárgyalták. Bárhogy is van, a kifejezés teljesen összeforrott Magyarország egykori legkisebb vármegyéjével. Ugocsa székhelye Nagyszőlős. I. Zsigmond király 1399-ben adományozta Szőlős városát Perényi Péternek és azóta gyakorlatilag a XX. század közepéig a Perényiek fontos szerepet játszottak nem csak a megye, de az egész ország életében. A festményen a Perényi kastély látható. Az épület a XVI. században keletkezett. Mai barokk alakját a XVII. századi átépítése során nyerte el.
Fontosabb látnivalói:
A kiállítás élményét sajnos nem tudjuk visszaadni, de reméljük, ez a festmények ezen rövid bemutatása is elnyerte tetszésüket. Kérjük, tartsanak velünk legközelebbi virtuális utazásunk során is, Abaúj-Torna vármegye felé vesszük az irányt.
Egy éve indult útjára a Kárpátaljai Szövetség 17 állomásosra tervezett „Szent István keresztény hagyatéka – a Magyar Szentkorona vármegyéi” című vándorkiállítása. A nemében egyedülálló hároméves projekt eredményeként valósult meg az a vándorkiállítás, amely a trianoni sorstragédiára való emlékezés jegyében született. A kiállítást Kovach Anton festőművész által alkotott képek adják, aki festményein keresztül mutatja be a történelmi Magyarország vármegyeközpontjait. A magyar gyökerekkel rendelkező neves kárpátaljai ruszin festőművész több éven és több ezer kilométeren át tartó művészeti, kulturális és történelmi utazásából született alkotások a valamikor történelmi „Nagymagyarország” 64 vármegyeszékhelyét mutatják be a képzőművészet eszközeivel.
Sajnos a kialakult járványhelyzet a szervezet számításait is keresztülhúzta, hiszen a vándorkiállítás eddig mindössze Esztergomban az egykori megyeházán (2020. június 25. – 2020. július 25.) és Szekszárdon a Művészetek Házában (2020. augusztus 20. – 2020. október 2.) volt teljes egészében megtekinthető. Az esztergomi kiállítást itt nézhetik vissza.
És bár reményeink szerint a programsorozat hamarosan folytatódik, addig is az online térben megtekinthetővé tesszük a kiállítás monumentális festményeit. Hétről hétre megosztunk egy-egy festményt, figyeljék oldalunkat és utazzanak velünk, ismerjék meg, vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Emlékezzünk 1848. március 15-ére, a forradalom napjára és a szabadságharcra, ünnepeljünk együtt a világjárvány idején is!
Szeretnénk figyelmükbe ajánlani a Magyar Nemzeti Múzeum kisfilmjeit, amelyek megtekinthetőek a múzeum Youtube-csatornáján és Facebook-oldalán.
Nyerjen bepillantást a reformkor és forradalom mindennapjaiba, jelentős eseményeibe:
A forradalom hajnalán – élő interpretációs kisfilm
Milyen kérdés merült fel egy fiatalban március 15-e hajnalán? Mivel töltötték mindennapjaikat a pesti polgárok?
Nők a reformkorban
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
