“Kárpátalja egyfajta izgalmas homályban leledzik” – interjú egy új, Kárpátaljáról szóló online felületről

Új, Kárpátaljával foglalkozó kutatásokat összegyűjtő felület jelent meg a napokban a világhálón. Az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Földrajztudományi Intézete már húsz éve foglalkozik régiónkkal, a két évtizedes munka eredményeit tették most egy helyen hozzáférhetővé a kutatók. A tudományos tények mellett azonban Kárpátaljával kapcsolatos érdekességekről is olvashatnak az érdeklődők. Az új felület kapcsán megkerestük Erőss Ágnest, az ELKH CSFK Földrajztudományi Intézetének tudományos munkatársát és az Opolei Egyetem posztdoktori kutatóját, hogy meséljen az oldalról, a Kárpátaljával foglalkozó kutatásokról és a jövőbeni esetleges újabb projektekről.

Honnan jött az oldal létrehozásának az ötlete?

Az oldal megvalósításának ötlete abból fakadt, hogy intézetünkben már tulajdonképpen húsz éve, intenzívebben talán 2012–2016 óta foglalkozunk Kárpátalja-kutatással, és azt vettük észre, hogy megírjuk a tudományos cikkeket, megjelent a Ukraine in Maps című kiadványunk, és ezek jó része ugyan elérhető mindenki számára, de a nagyon szűken vett szakmai közegen kívül senki nem tud ezekről. Holott bennem és a többiekben is egyre erősebb a vágy arra, hogy mindazt, amit megtudtunk Kárpátaljáról, a szélesebb közösséghez is eljuttassuk. Tehát a célunk az volt, hogy a szűk, Ukrajnával és Kárpátaljával foglalkozó közegen kívül kommunikáljuk eredményeinket más tudományos közegek felé is. Másrészt pedig mindenkihez szólni kíván ez a honlap, akik érdeklődnek Kárpátalja iránt.

Erőss Ágnes

De volt még egy inkább személyes indíttatás is. 2016 óta végzünk rendszeres terepmunkát Kárpátalján kutatótársaimmal, Kovály Katalinnal és Tátrai Patrikkal. Nagyon sok embert megismertünk a terepkutatásaink során. Bármerre jártunk, mindig azt tapasztaltuk, hogy hiába érkeztünk vadidegenként és tettünk fel igen személyes kérdéseket – például a családról, az életük alakulásáról –, a helyiek akkor is a legnagyobb nyíltsággal válaszoltak. Ez a nyíltság meglepő és megtisztelő is egyben. Mi aztán megírjuk a cikkeinket, konferenciákra járunk a kutatásainkkal, de olyan keveset tudunk visszaadni ebből azoknak, akiknek köszönhetjük az eredményeinket. Ezért is gondoltunk a honlap létrehozására, ahol az összes eddigi cikkünk elérhető, és az is, hogy milyen konferenciákon szereplünk vele. Akik pedig megtiszteltek minket azzal, hogy adtak nekünk interjút, és érdekli őket, milyen tanulmány készült a sok beszélgetésből, azok itt meg tudják nézni.

Megelőzted a kérdésemet, hiszen arra szerettem volna kitérni, hogy elsősorban kiknek szól az új felület, kutatóknak vagy laikusoknak, kárpátaljaiaknak vagy inkább azoknak, akik az anyaországból és a többi régióból érdeklődnek vidékünk iránt, de ezek szerint a felsorolt csoportok mindegyikének érdekes lehet.

Így van. Ezt még annyiban pontosítanám, hogy Kárpátaljával és Ukrajnával viszonylag sokan foglalkoznak Magyarországon és a nemzetközi tudományos életben is, főleg szociológusok, néprajzosok, antropológusok, migrációkutatók. Társadalomföldrajzosként mi a térbeliség szempontjából is vizsgálódunk, vagyis igyekszünk feltárni az emberek helykötődését, a térérzékelést, a táj és ember közti viszonyt. Tehát a honlappal az is célunk volt, hogy a saját nagyon szűk berkeinken kívül más társadalomtudományok művelői számára is elérhetővé tegyük, amin dolgozunk. A második célcsoport pedig azok, akik érdeklődnek, akiket a tudományos szakzsargon laikus közönségnek hív – bár én utálom ezt a kifejezést – tehát, mindenkit, akit ez érdekel.

Mi az oka az érdeklődésnek Kárpátalja iránt? Ti miért foglalkoztok vele és a külföldi kutatók érdeklődése miből fakad?

Földrajzdutományi Intézetben Karácsonyi Dávid volt az, aki Ukrajna és Kárpátalja iránt leginkább érdeklődött, én személy szerint is az ő révén, valamint egy egyetemi terepgyakorlat révén jutottam el először Kárpátaljára. De Karácsonyi Dávid volt az is, aki az első tudományos kapcsolatokat létrehozta a beregszászi főiskola és intézetünk között. Kovály Katalint is Dávid révén ismertük meg. Másik kutatótársunkkal, Tátrai Patrikkal pedig ketten 2007–2010 között egy Európai Uniós kutatás résztvevői voltunk az intézeten belül, ennek az egyik terepe Beregszász volt, ahogy később doktori disszertációm egyik kutatási terepe is. Az érdeklődés tehát régi, a nagyon intenzív munka viszont 2016 után indult meg.

Ami a nemzetközi közönséget illeti, nekem az a benyomásom, hogy Ukrajna iránt eleve sokan érdeklődnek. Nemzetközi konferenciákon, ha az előadásom címében szerepelt, hogy „Kárpátalja, Ukrajna”, akkor biztos, hogy van érdeklődő, sok kérdést kapok. Ez amiatt lehet, mert az embereket nagyon megragadja az, amit a hírekből hallanak, hogy itt van ez az ország, amelyiknek az egyik végén háború van, a másik végén pedig itt van Kárpátalja, amely annyi országhoz tartozott már. A legendás történetek is mindig előjönnek, hogy kinek hány útlevele volt élete során. Azt gondolom, hogy a külföldiek számára Kárpátalja egyfajta izgalmas homályban leledzik, olyan hely, ahova nagyon kevesen jutnak el, de mindenkit izgat.

Terepmunkán a szórványkutatás során

A Kárpátaljával foglalkozó nemzetközi kutatások elsősorban az ukrán népességet érik el, aminek elsősorban nyelvi okai vannak. Sok lengyel kollégát ismerek, akik beszélnek vagy megtanultak ukránul, az ukrán részhez vannak kapcsolataik és azt kutatják, míg a magyar részről, a magyar népességről keveset tudnak. De említhetnék osztrák, cseh vagy amerikai kutatókat is, akik korábbi orosz tudásukra alapozva kevesebb energiaráfordítással csatornázódnak be az ukrán nyelvű közegbe, mint amibe a magyar nyelv elsajátítása kerülne.

De van érdeklődés a magyar tematika iránt is?

Igen. Akárhová vittem ezt a témát, mindenhol nagyon nagy érdeklődéssel fogadták. Olyan szempontból nem egyedi a régió, hogy hasonlóan multietnikus területek vannak máshol is, például Bukovina. Nagyon izgalmas az, amikor össze tudjuk hasonlítani a különböző régiókat. Nekünk megvan az az előnyünk, hogy a magyar közösségről is tudunk valamit mondani Kárpátalja vonatkozásában.

Visszakanyarodva a honlaphoz, mióta dolgoztok a honlapon és milyen tartalmak várják az oldal látogatóit?

2019-ben merült fel az ötlet, hogy készítsünk egy honlapot. Magyar Árpáddal, a Földrajztudományi Intézet könyvtárvezetőjével, a honlap készítőjével közösen sokáig gondolkodtunk azon, hogy mi legyen a tartalom és az esztétikai megjelenés, az arculat. Azt tudtuk, hogy fel szeretnénk tenni rá a publikációinkat, így elérhető rajta az összes eddig megjelent vonatkozó tanulmányunk. Természetesen a honlapon röviden bemutatjuk, mi a célunk ezzel a projekttel, olvashatnak rólunk is egy rövid bemutatkozást az érdeklődők. Ezen kívül mindig leírjuk, hogy aktuálisan mivel foglalkozunk: mikor és hol voltunk terepen, ott mit csináltunk, adott esetben milyen konferencián vettünk rész, de elérhető az is, hogy milyen sajtófelületeken jelentünk meg, valamint a partnerintézményeink listája.

Azt is hamar eldöntöttük, hogy kell egy olyan rész, amit úgy neveztünk el, hogy bulocska, ahol kis „színeseket” próbálunk írni, olyanokat, ami vagy saját tapasztalatunk volt Kárpátalján, vagy mondhatni nagyon „kárpátaljai” dolognak véljük. Azért is jó ez a csapat, mert többen vagyunk benne „pestiek”, Kovály Kata az, aki kárpátaljai, és izgalmas összevetni, hogy mit lát Kárpátaljáról egy fővárosi, budapesti, hogy számunkra mik az újdonságok, helyi érdekességek, mi volt az, ami megragadott, és ugyanerről mit gondol az, aki helyi.

Muszáj megkérdeznem: miért pont bulocska?

Mindenképpen olyan szót kellett találni, ami rövid, odafér a címsorba, de mégis jól kifejezi, hogy milyen tartalom szerepel alatta és kapcsolódik Kárpátaljához. Nem is emlékszem már pontosan, hogy jött a bulocska. Azt hiszem hosszas tipródás után végül Kata dobta be a bulocskát. Ez mindenképp egy olyan szó, amit én sehol máshol nem használok, csak Kárpátalján, de ott még én is. Ez egy ragadós kifejezés, amit nem használok sehol máshol, csak ha Kárpátalján vagyok, akkor viszont menthetetlenül bulocskának hívok mindent, amit egyébként pékárunak hívnék.

Film- és kötetbemutató Gyertyánligeten 2021 augusztusában

Van-e esetleg olyan, Kárpátaljával kapcsolatos projekt, amin jelenleg is dolgoztok, vagy a közeljövőben tervezitek megvalósítani? Kovály Kata korábban elárulta nekünk, hogy a szórványkutatás folytatása is tervben van.

A koronavírus számos tervünket felülírta, a honlapot is 2019-ben találtuk ki, de 2020-ban sok minden „elfelejtődött”, így végül csak idén álltunk neki annak is. Ami még folyamatban van: leforgattuk az alapanyagot a második dokumentumfilmhez, szóval év végéig ezt fogjuk megvágni, és igen azt is tervezzük, hogy a szórványkutatást vinnénk tovább, reményeink szerint jövőre.

Mondanál pár szót a dokumentumfilmekről?

A Nem kellett már Lenin című dokumentumfilmet a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával forgattuk le 2019-ben Gyertyánligeten, és azt mondhatom, elég sikeres is lett, nyertünk vele díjakat. Sajnos azonban a Covid évében nem nagyon tudtunk promótálni. Egy bemutató valósult meg Budapesten 2020 júliusában és vetítették az V. Arc Sacra filmfesztiválon 2020 őszén. Fontos megemlíteni – és egyben kapcsolódik egy korábbi kérdéshez is a nemzetközi érdeklődésről –, hogy 2020 szeptemberében a filmet levetítették a St. Gallen-i Egyetem által szervezett konferencia nyitóeseményeként. Idén beadtuk a következő filmre a pályázatot, mivel már az előző forgatás idején tudtam, hogy szeretném megcsinálni a folytatást. Az új filmhez Gődényházán forgattunk, a szórványkutatás másik vidéki terepén, Nagyszőlőshöz közel. A forgatás augusztusban zajlott, négy nap alatt rögzítettünk anyagokat azokkal az emberekkel, akikkel korábban interjút is készítettünk. A film szereplői csak nők lesznek, mert azt szeretnénk megmutatni, hogy kik alkotják a migráció hátországát.  Erről írtam egy tanulmányt, mondhatni ezt próbálnánk meg filmre vinni. A film talán könnyebben emészthető, mint a tanulmány, és nagyon várom már, hogy a kész filmet vissza tudjuk vinni a forgatás helyszínére.

Forgatás Gődényházán 2021 augusztusában

Gyertyánligetre idén augusztusban eljutottunk az ott forgatott filmmel. Nagyon felemelő élmény volt ott bemutatni, nagyon sokan eljöttek, olyanok is, akiket korábban nem láttam, nem ismertem. Eljöttek ukránok is, hiszen felirattal vetítettük, utána pedig nagyon barátságos beszélgetést folytattunk. Tehát jó élmény volt, és azt remélem, hogy ez a gődényházi filmet is jól fogadja a közösség. Nyilván érzékeny témákat érintettünk, családi és egyéni döntéseket boncolgattunk, de ismét csak azt tudom hangsúlyozni, hogy nagyon nyitottan fogadtak minket, senki nem zárkózott el. A honlap mellett a dokumentumfilmek is ahhoz járulnak hozzá, hogy az, amit a tudomány nyelvén megírunk, és tele van szakzsargonnal, elmélettel, az eljusson a hétköznapi érdeklődőkhöz is. Az interjúalanyok magukat láthatják viszont a filmekben, a „bulocskában” pedig elolvashatják, hogy mi hogyan látjuk Kárpátalja egy-egy különlegességét, ami minden bizonnyal csak nekünk különleges vagy sajátos.

„a saját életem darabkáiból merítkezem” – interjú Kopriva Nikolettel

Jelen interjú alanya Kopriva Nikolett, szabadbölcsész és esztéta, első kötetes költő, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia junior hallgatója, a versek mellett a próza sem áll távol tőle, sőt a festészet sem, ugyanis már túl van első egyéni tárlatán is. Ízig-vérig művészlélek.

Bár a fiatal kora miatt a kritikusok gyakran fiatal írópalántaként emlegetik, ez az olykor lekicsinyítő jelző azonnal eltűnik, ha az olvasó kezébe veszi az első verseskötetét, ugyanis érett, filozofikus hang üt át az Amire csak a fák emlékeznek versein, az általa érzékelt világ természetközeli, álomszerű, szürreális és állandó témája az a bizonyos útkeresés: „Mindenki azt a világot cipeli, / amit álom és ébrenlét között öntudatlan teremtett. / Helyenként olyan vastag a kerítés, / hogy át sem hallani a túloldalra, / a tölgyek tetején is csend vibrál.” (Burok).

Kedves Nikolett, mesélj kérlek a gyerekkorodról!

A gyerekkoromra gondolva szép emlékek jutnak eszembe: nagy kirándulások és gombázások a hegyekben, vonatzötyögés, időtlennek tűnő időtöltések a nagyszülőknél az egész családdal együtt, a vasárnapi templomok, ami után mindig szinte törvényszerűen beültünk valahova tejes koktélt inni, a kert sok málnával, az illatos, közös nagy karácsonyok, festékillat. 

Hogyan indult el a költői karriered? Hogyan gondolsz vissza pályád kezdetére? Büszke vagy az első műveidre?

2015-ben anyukám unszolására beküldtem néhány prózám és versem egy beregszászi tehetségkutató pályázatra, ahol a verseim első helyezést értek el. Hozzáteszem, nem igazán vettem komolyan akkoriban az írást, nem voltak terveim vele, az írás folyamatára egy szükségletként tekintettem, amit csinálnom kell. Eszembe sem jutott, hogy költő akarjak lenni. Ezzel indult a történet, a beregszászi Együttben jelentek meg első írásaim. Ezek éretlen írások voltak még, nem is vagyok rájuk büszke. 2016-ban Vári Fábián László hívta fel a figyelmem az akkor induló Előretolt Helyőrség Íróakadémia pályázatára, ami egy fontos lépcsőfok volt. Bekerültem egy olyan közegbe, ami azelőtt teljes mértékben ismeretlen volt előttem, ami méginkább az irodalom felé mozdított.

A szabadverseidben egyértelműen felsejlenek az életrajzi motívumok, általában sokan elhatárolódnak a beskatulyázástól, de te mennyire tartod magad kárpátaljai magyar költőnek? Jelenleg Magyarországon élsz, de mennyire képezi az identitásod részét a származásod?

Nem igazán szoktam azon gondolkodni, minek tartom magam, de elgondolkodva a kérdéseden, én úgy érzem, eléggé nagy mértékben meghatározza. Nem tudom a verseimben mennyire intenzíven jelenik meg. Az idegenségérzet, ami az elszakadásból következik, minden bizonnyal megjelenik bennük, mert ezzel tudatosan foglalkoztam/foglalkozom, jelentsen ez akár önmagunktól való elidegenedést, vagy az otthon távollétéből, új otthonok kereséséből fakadó idegenségérzetet. Erőteljesen részem, hogy el kellett szakadnom, hogy nem élek ott életvitelszerűen, nem azok között az épületek között járok nap mint nap, amelyek közt felnőttem. Akkor, amikor eljöttem, fogalmam sem volt, hogy ez egyszer ennyire fontos lesz nekem. 17 évesen nem is gondolkodtam azon, hol fogok élni felnőttként. Aztán itt maradtam, és ez elég lassan tudatosodott. Ettől függetlenül szeretném magam kárpátaljai költőnek hinni. A helyszínek, ahol élünk, meghatároznak bennünket, de talán a származásunk sokkal mélyebben.

Ki és mi hat a leginkább a költészetedre?

Leginkább a saját életem darabkáiból merítkezem, a valóság szürrealitása motivál leginkább az írásra. Legtöbbször motiváció sem kell, hisz van, amit egyszerűen csak nem lehet nem megírni. S ennek egyaránt részei az érdekes emberek, a régi épületek és homlokzatok, a mozdulatba dermedt szobrok, a macskaköves utak, tengerek és erdők.

Hogyan épül fel a verseköteted? Hány év verseit tartalmazza a kötet?

A verseskötet négy ciklusból áll. Az első kettő a fák és tengerek motívumain keresztül közelít bizonyos történésekhez, érzésekhez, a kereséshez. A harmadik egy fekete fejezet, amelyben sok a kérdés és árnyék. A negyedik leginkább otthonhoz, gyerekkorhoz, az én és közösség viszonyához kapcsolódó verseket tartalmazza. Egyébként nem írtam tudatosan. Csak írtam, közben éreztem, hogy egy világból valók a versek, nem állnak távol egymástól. A kötet szerkesztői segítettek ciklusokra bontani őket, és örülök nagyon, hogy ilyen lett. A legrégebbi vers négy éves, de alapvetően 2018, 2019, 2020 folyamán íródott költeményeket tartalmaz. 

Ha jól tudom, édesapád, Kopriva Attila festőművész festménye látható a kötet borítóján, az ő művészete mennyire befolyásol téged?

Biztosan befolyásolnak az alkotásban, az ő képei reprezentálják leginkább számomra a hegyi, paraszti világ tisztaságát, egy olyan burkot, ami csak kitüntetett pillanatokban elérhető és látható. És ahogyan szemlélteti, még misztikusabbá, varázslatosabbá teszi azt, amiről hírt ad. Lényegében gyerekkorom óta körbevesznek a képei, köztük nőttem fel, és éppen ezért nehezen megragadhatóak ezek a hatások, el sem lehet képzelni, milyen lenne nélkülük.

A festményeid és a verseid között milyen kapcsolat van? Ha találsz egy témát abból előbb vers lesz vagy kép?

Mindenképp a vers az elsődleges eszközöm az önkifejezésre, ellenben van, amit csak képekben lehet elmondani. Korábban azt hittem, semmilyen átfedés nincs a kettő között, de idővel rájöttem, talán mégis van, hogy talán a képek is arról a világról közvetítenek, amelyből a versek is valók.

Hogy a tanulmányaidat is érintsük, miért éppen szabadbölcsészet?

A szabadbölcsészet állt leginkább közel az érdeklődési körömhöz, hisz filozófiát és művészetet érintő kérdésekkel foglalkoztunk az irodalomtól, festészettől megkezdve a filmen át a zenéig. Sajnos a munkaerőpiac nem kedvez ennek a szaknak, ennek ellenére egyáltalán nem bánom ezeket az éveket, nagyon szerettem, sokszor olyan kérdéseket feszegettek az órák, melyek nem csupán “szakmailag” voltak érdekesek, hanem a saját életünkre nézve is megkapóak voltak.

Milyen jövőbeli terveid vannak?

Több verseskönyv ötletem van, novella- és regényötletem, és a festést sem szeretném abbahagyni. Leginkább, azt hiszem, sodródom, majd látjuk, mi lesz belőle!

  • Kasza Péter fotója

Jótól jót tanulni – kárpátaljai Bonis Bona díjazottak

„Bonis bona discere”, azaz „Jótól jót tanulni” tartja a latin közmondás, s viseli annak a díjnak a nevét, amely 2013 tavasza óta ad lehetőséget a tehetséggondozásban kiemelkedő munkát végző hazai és határon túli pedagógusok, szakmeberek elismerésére. Köznevelési intézmények pedagógusai, szakoktatói, felsőoktatásban dolgozó oktatók és civil szervezetek tehetséggondozói számára a Családokért Felelős Tárca Nélküli Miniszter szakmai felügyelete alá tartozó Nemzeti Tehetség Központ a Nemzeti Tehetség Program keretében immár 9. alkalommal adta át a „BONIS BONA – A NEMZET TEHETSÉGEIÉRT” díjakat.

A Budapest Music Centerben 2021. szeptember 9-én ünnepélyes keretek között összesen 57 kiemelkedő munkát végző hazai és határon túli pedagógus, tehetségsegítő szakember, hat települési önkormányzat, valamint 3 tehetséggondozó szervezet számára adott át díjakat Novák Katalin, családokért felelős miniszter a „Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért” gálán. Két kárpátaljai is díjban részesült: a Kiváló tehetségsegítő kategóriában Dobsa Beáta, a Mathias Corvinus Collegium Fiatal Tehetség Program (MCC FIT) beregszászi régióvezetője, a Momentum Doctotandus, kárpátaljai magyar doktorandusz szervezet (MD) pedig a Kiváló tehetséggondozó szervezet kategóriában. A MD nevében a díjat Fazekas Andrea, a szervezet elnöke vette át, akit a díjátadóra dr. Ferenc Viktória, a szervezet alapító elnöke kísért el.

A Momentum Doctorandus, a Kárpátaljai Szövetség egyik partnerszervezete idén ünnepli megalakulásának 10 éves, jubileumi évfordulóját. Azzal a céllal alakult, hogy számontartsa, összefogja a kárpátaljai magyar doktoranduszokat, segítse őket a tudományos életbe való integrációjukban, azonban a szervezet működése során kiemelt céllá vált a tehetséges kárpátaljai magyar fiatalok segítése is. Programjaik által – a 2013 óta töretlenül évente megjelenő Felvételi tájékoztató kiadvány, az éves felvételi tájékoztató körút, a HÖOK-kal közösen szervezett mentorprogram, valamint a fiatal kutatók találkozását segítő Doctorandus-esték – révén a középiskolásoktól az alap- és mesterképzésben részt vevő egyetemistákon át a PhD-hallgatókig és doktorjelöltekig bezárólag a kárpátaljai magyar fiatalok széles rétegét szólítják meg.

A szervezet munkájáról bővebben az alábbi honlapokon tájékozódhatnak:

www.momentumdoctorandus.com

www.felvetelizz.com

Az MCC Fiatal Tehetség Programjáról bővebben itt olvashatnak: https://fit.mcc.hu/varosok/beregszasz/munkatarsak

A díjról a Nemzeti Tehetségprogram honlapján és Facebook oldalán olvashatnak többet.

Ezúton is gratulálunk a díjazottaknak és további siekres munkát kívánunk!

Nyárzáró kárpátaljai nyári egyetem

Színes és eseménydús rendezvényen vehettek részt azok, akik ellátogattak az V. Kárpátaljai Nyári Egyetemre 2021. augusztus 25-28. között. A Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége története során négy alkalommal, 2003-ban, 2007-ben, 2008-ban és 2019-ben szervezett nyári egyetemet Kárpátalján. Két évvel ezelőtt a Momentum Doctorandusszal, a kárpátaljai magyar doktoranduszok szervezetével közösen tizenegy év után sikerült újraindítani rendezvényt. A tavalyi évben a világjárvány keresztülhúzta az V. Kárpátaljai Nyári Egyetem terveit, idén azonban már semmi sem állhatott a szervezők útjába. A rendezvény 2021. augusztus 25-28. között zajlott Tiszapéterfalván, ismét a Momentum Doctorandus társszervezésével, ezúttal a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával és a Kárpátaljai Szövetséggel partnerségben.

A még mindig kiszámíthatatlan járványhelyzethez igazodva, hibrid formában valósult meg az V. Kárpátaljai Nyári Egyetem, a helyszínen csökkentett létszámmal voltak jelen a résztvevők, egyes előadásokba pedig online csatlakozhattak be az érdeklődők.

A nyári egyetem első napján ifjúságpolitikai kerekasztal-beszélgetés, áltudománnyal, tudománnyal és plágiummal kapcsolatos beszélgetés, este pedig borkóstoló és táncház várta a fiatalokat. A második napon az egészség is fontos szerepet kapott, amit társasjáték-délelőtt, a Kárpátaljai Hazajáró Egylet bemutatója, evezés, játékest és éjszakai kalandtúra követett. A nyári egyetem harmadik napján a kárpátaljai magyar média képviselőinek kerekasztal-beszélgetés, az Agora Információs Központ pályázati lehetőségeinek bemutatása, fizikai kísérletek bemutatója, filmvetítéssel egybekötött közönségtalálkozó, KRAV MAGA önvédelmi bemutató, médiaképzés várta a kedves résztvevőket. A napot az Ullie zenekar koncertje és táncest koronázta. A rendezvény az Orient Press Hírügynökség médiaképzésével zárult.

A program a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Magyar Ifjúsági Konferencia és a Rákóczi Szövetség támogatásával, az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. együttműködésével valósult meg.

Az V. Kárpátaljai Nyári Egyetemről készült videók és fényképes összefoglalók a rendezvény Facebook oldalán találhatóak meg.

Egy világtalálkozó margójára

A Magyar Ifjak Világtalálkozója (MIVIT) került megrendezésre immár hetedik alkalommal 2021. július 5-11. között, ezúttal Karcagon. A találkozó célja nem kevesebb, minthogy a Kárpát-medencében és azon túl élő magyar fiatalok egy fesztivál keretein belül megismerjék egymás népszokásait, gasztronómiáját, hagyományait, és mindezt nem máshol, mint az anyaországban. A rendezvényen 20 kárpátaljai magyar fiatal vett részt 4 szervezet, a Momentum Docotrandus kárpátaljai magyar doktorandusz szervezet, a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége (KMDFKSZ), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) és a Mozgalom a Kárpátaljai Szülőföldért (MKSZ) képviseletében.

Bővebben

Megalakult a Scientia Denique szerkesztőbizottsága – interjú

2021. április 21-én megalakult a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségének (KMDFKSZ) gondozásában kiadott Scientia Denique (SD) tudományos folyóirat szerkesztőbizottsága és tanácsadói csapata. A szerkesztők jelenleg is várják a friss tanulmányokat, amelyeket július 31-ig küldhetnek be a publikálni vágyó fiatal kutatók. A szerkesztőbizottság hivatalos megalakulása és az új szám meghirdetése kapcsán kérdeztük a szerkesztőbizottság elnökét, Turányi Tatjánát, aki alapítása óta kiemelt szerepet vállalt a kötet körüli munkálatokban.

Bővebben

Kutatás a Föld körül. Kárpátaljai fiatal magyar kutatók a nagyvilágban

A Momentum Doctorandus kárpátaljai magyar doktorandusz szervezet 2020 tavaszán felkerült a Magyar Tudományos Akadémia határon túli kutatóműhelyei közé, ennek okán lehetőségük nyílt arra, hogy a Domus konferencia- és kiadványtámogatási programjának segítségével egy 216 oldalas tanulmánykötetet jelentessenek meg. A Kutatás a Föld körül. Kárpátaljai fiatal magyar kutatók a nagyvilágban című kötetben olyan, a szakmájukban már fiatalon is kimagasló eredményeket felmutató kárpátaljai magyar kutatók írásait közölik, akik a közelmúltban vagy jelenleg legalább féléves szakmai kutatómunkában, vagy gyakorlaton vettek részt Ukrajna és Magyarország határain kívül nívós kutatóhelyeken, szerte a világban. A szerzők között egyaránt szerepelnek mérnökök és kémikusok, történészek és asztrofizikusok, számos más szakirány képviselői mellett.

A kötet bárki számára érdekes lehet, aki egy kicsit is érdeklődik a tudomány iránt, hiszen tudományos igényű, de közérthető írásokat tartalmaz, sőt számos inspiráló történetet is megismerhet a kedves olvasó. A fiatal kutatók megannyi érdekes projektben vettek részt, ezért pozitív példaként szolgálhatnak a fiatalabb generáció számára is.

A kötet szabadon letölthető ide kattintva.

Doctorandus-est az összetartozás jegyében

A karanténkorlátozások enyhítése következtében egyre több rendezvény kerül megszervezésre és végre offline is lehetőségünk nyílik találkozni. Ezt kihasználva a Momentum Doctorandus szervezet a nemzeti összetartás napjára időzítve Doctorandus-estet szervezett. A programnak a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban lévő Fedák Sári Kulturális Központ adott otthont.

Az alábbiakban a Varga Brigitta, a Kárpáti Igaz Szó helyszíni tudósítójának beszámolója, és a Momentum Doctorandus új elnökével, Fazekas Andreával készült interjúja olvasható.

Bővebben

Virtuális kiállítás – Komárom, Esztergom és Nógrád vármegyéi

Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.

Tovább kalandozunk a történelmi Magyarország vármegyéin ezúttal elsőként Komáromba, majd Esztergom és Nógrád vármegyékbe teszünk egy kisebb látogatást.

Bővebben

A Szovjetunióba elhurcoltak kereshető adatbázisa

A Magyar Nemzeti Levéltár többéves munkájának eredményeként digitális adatbázis készült a második világháború során a Szovjetunióba került hadifoglyokról és elhurcolt polgári személyekről. Az adatbázis segítségével a magyar hadseregben szolgáló és szovjet fogságba esett kárpátaljai magyarok adatai is megtalálhatóak, az eredeti dokumentumok másolataival együtt.

Bővebben