Az orosz–ukrán háború háttere és kárpátaljai vetületei címmel tartottak rendezvényt május 26-án délután a Magyar Tudományos Akadémia székházának elnöki tanácstermében. A sajtónyilvános eseményt az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Földrajztudományi Intézetének munkatársai szervezték, azzal a céllal, hogy társadalomföldrajzi szempontból is bemutassák a háború hátterét.

A Földrajztudományi Intézet már régóta foglalkozik Ukrajna és azon belül Kárpátalja társadalomföldrajzával – a Kárpátaljával foglalkozó honlapjukról készült interjúnkat itt olvashatják –, Kocsis Károly, az intézet igazgatója többek között ezt a tevékenységet mutatta be a rendezvényt megnyitó beszédében. Ezután Ukrajna magyarországi nagykövetének, Ljubov Nepopnak a köszöntője következett, aki megköszönte az intézet munkatársainak szolidaritását. A nagykövet szerint is fontos a földrajzi háttér vizsgálata, hiszen a háború célja a határok átrajzolása.

Az intézet tudományos munkatársa, Karácsonyi Dávid Az orosz–ukrán háború földrajzi kerete címmel tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi háború földrajzi szempontból is nagyobb, mint a posztszovjet térség bármelyik korábbi konfliktusa, és egyben a második világháború utáni Európa legnagyobb háborúja. A kutató rámutatott, hogy az oroszok elsősorban a gyérebben lakott területeken tudtak előre nyomulni, és a 2014-es eseményekkel szemben, amikor többségében orosz anyanyelvűek által lakott, ipari területeket érintett a háború, most jórészt ukrán többségű területeken zajlik és súlyosan érinti az agráriumot is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági területek érintettsége és a tengeri kereskedelem blokkolása globális élelmiszerválságot is okozhat.

Kocsis Károly Az orosz–ukrán háború etnikai háttere címmel tartott előadást. Az igazgató elmondta, ma már nehéz pontos adatokat mondani Ukrajna etnikai viszonyairól, hiszen a legutóbbi népszámlálás 2001-ben történt. Rámutatott arra, hogy a már a háború előtt is jelentős elvándorlás a háború alatt drasztikusan megnőtt, tovább fokozva Ukrajna népességvesztését.

Ezután Rácz András vendégelőadása következett. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa Az orosz–ukrán háború aktualitásairól beszélt. Rácz András elmondta, Oroszország feladta villámháborús terveit és jelenleg a Donbasz területén harcoló ukrán csapatok bekerítésére koncentrál.

Az esemény egy pódiumbeszélgetéssel zárult, amely a háború kárpátaljai vetületeit mutatta be. Ezen Erőss Ágnes, Kovály Katalin és Tátrai Patrik, az intézet kutatói vettek részt, akik többek között arra mutattak rá, hogy miközben a kárpátaljai magyarság egy jelentős, de jelenleg még pontosan nem meghatározható része Magyarországra távozott a háború kitörése után, addig a régióba nagy számú menekült érkezett Ukrajna belső területeiről.

Az előadások végeztével a jelenlévők, az eseményt Zoomon követők és a sajtó munkatársai tehették fel kérdéseiket a felszólalóknak, sokan pedig éltek is a lehetőséggel.