Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Tovább kalandozunk a történelmi Magyarország vármegyéin ezúttal elsőként Komáromba, majd Esztergom és Nógrád vármegyékbe teszünk egy kisebb látogatást.
Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Tovább kalandozunk Felvidéken és többek között Bars vármegyéjén teszünk egy kisebb látogatást.
Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Tovább kalandozunk Felvidéken és elsőnek Trencsén vármegyéjén teszünk egy kisebb látogatást, majd Túrócz és Zólyom következik.
Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Tovább kalandozunk Felvidéken és Gömör és Kishont vármegyéjének székhelyén, Rimaszombaton teszünk egy kisebb látogatást.
Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Ígéretünkhöz híven Abaúj-Torna vármegyéjének székhelyén, Kassán teszünk egy kisebb látogatást.
Utazzanak velünk és ismerjék meg, vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Virtuális utazásunk honnan is indulhatna, ha nem Kárpátaljáról?! Első állomásunk pedig Ungvár.
Ung vármegye
Alapítása: XI. század
Területe a Magyar királyság kötelékében: 3 230 km2
Lakossága 1910-ben: 160 282 fő
Székhelye, Ungvár első írásos említése: 1150.
Források szerint a honfoglaló magyar seregek 894-ben foglalták el Ungvárt Laborc fejedelemtől. Innen eredhet Árpád a „hungvári vitéz” elnevezése. Ungváron jött létre az Unió, amelynek értelmében a magyarországi ortodox egyház áttért a római pápa fennhatósága alá. Innen ered a magyarországi görögkatolikus egyházi hagyomány. 1769-ben lett vármegyeszékhely. A festményen a görögkatolikus székesegyház és a püspöki palota van a központban. A székesegyház 1640-ben épült, de mai alakját 1780-ban nyerte el. Az Ung rakparton látható továbbá az 1904-ben, mór stílusban épült zsinagóga és az egykori Ruszin Proszvita Színház épülete, amely 1921-ben nyitotta meg kapuit.
Ungvár ma Ukrajna területén található és Kárpátalja megyeszékhelye.
Fontosabb látnivalói:
Kapcsolódó írásunk: Múltidéző séta Ungváron.
Ungvárról egy rövid, 80 km-es utazás után már Beregszász macskaköves utcáit róhatjuk.
Bereg vármegye
Alapítása: 1248.
Területe a Magyar királyság kötelékében: 3 786 km2
Lakossága 1910-ben: 236 600 fő
Székhelye, Beregszász első írásos említése: 1248 (1095).
Jelenleg Kárpátalja egyetlen magyar többségű városa. A helyiek a városalapítást 1095-1096-ra teszik. A tatárjárás során teljesen elpusztult. Újjáépítése után Bereg vármegye része, aminek akkor a munkácsi vár a központja. A várost és a vármegyét méltán nevezhetjük a Rákóczi szabadságharc bölcsőjének. Szabadságharc leverése után rebellisnek minősítették. A festményen Beregszász főterét láthatjuk, amelyet egykori Igazságügyi palota dominálja, ahol ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola székel. A neobarokk épület 1909-ben épült. A háttérben a beregszászi XVIII. századi református templom látható.
Fontosabb látnivalói:
Dsida Jenő az Előre való beszéd című versében így írja le a várost. A költő gyermekkorában néhány évet Beregszászban élt anyai nagyszüleinél, akikhez édesanyjával és öccsével érkezett meg az első világháború idején.
„Kis felvidéki város, vén Beregszász,
gazos Fürdőkert, sáros Vérke-part,
agg csöndedből ma is felém remeg száz
félálom-emlék, ködlepett, zavart –
kanyargó, vörheny, zegzugos öreg ház,
matrózruhám, melyet mamuska varrt,
iskolaudvar, felzsibongó hajsza,
nagyapám szúrós, pedrettvégű bajsza.”
Beregszász után utunkat Nagyszőlős, a történelmi Magyarország legkisebb vármegyéjének székhelye felé vesszük.
Ugocsa vármegye
Alapítása: XIV. század.
Területe a Magyar királyság kötelékében: 1 213 km2
Lakossága 1910-ben: 75 461 fő
Székhelye, Nagyszőlős első írásos említése: 1262.
Ugocsa non coronat, jut eszünkbe amint Ugocsa vármegye és Nagyszőlős városa felmerül. A kifejezés eredetével kapcsolatban több elmélet is létezik: egyesek szerint akkor hangzott el, amikor I. Ferdinánd a rendeket koronázásra hívta Székesfehérvárra 1527-ben, mások úgy vélik, hogy csak később, az 1722. évi országgyűlésen hangzott el először, amikor a pragmatica sanctiót tárgyalták. Bárhogy is van, a kifejezés teljesen összeforrott Magyarország egykori legkisebb vármegyéjével. Ugocsa székhelye Nagyszőlős. I. Zsigmond király 1399-ben adományozta Szőlős városát Perényi Péternek és azóta gyakorlatilag a XX. század közepéig a Perényiek fontos szerepet játszottak nem csak a megye, de az egész ország életében. A festményen a Perényi kastély látható. Az épület a XVI. században keletkezett. Mai barokk alakját a XVII. századi átépítése során nyerte el.
Fontosabb látnivalói:
A kiállítás élményét sajnos nem tudjuk visszaadni, de reméljük, ez a festmények ezen rövid bemutatása is elnyerte tetszésüket. Kérjük, tartsanak velünk legközelebbi virtuális utazásunk során is, Abaúj-Torna vármegye felé vesszük az irányt.
Egy éve indult útjára a Kárpátaljai Szövetség 17 állomásosra tervezett „Szent István keresztény hagyatéka – a Magyar Szentkorona vármegyéi” című vándorkiállítása. A nemében egyedülálló hároméves projekt eredményeként valósult meg az a vándorkiállítás, amely a trianoni sorstragédiára való emlékezés jegyében született. A kiállítást Kovach Anton festőművész által alkotott képek adják, aki festményein keresztül mutatja be a történelmi Magyarország vármegyeközpontjait. A magyar gyökerekkel rendelkező neves kárpátaljai ruszin festőművész több éven és több ezer kilométeren át tartó művészeti, kulturális és történelmi utazásából született alkotások a valamikor történelmi „Nagymagyarország” 64 vármegyeszékhelyét mutatják be a képzőművészet eszközeivel.
Sajnos a kialakult járványhelyzet a szervezet számításait is keresztülhúzta, hiszen a vándorkiállítás eddig mindössze Esztergomban az egykori megyeházán (2020. június 25. – 2020. július 25.) és Szekszárdon a Művészetek Házában (2020. augusztus 20. – 2020. október 2.) volt teljes egészében megtekinthető. Az esztergomi kiállítást itt nézhetik vissza.
És bár reményeink szerint a programsorozat hamarosan folytatódik, addig is az online térben megtekinthetővé tesszük a kiállítás monumentális festményeit. Hétről hétre megosztunk egy-egy festményt, figyeljék oldalunkat és utazzanak velünk, ismerjék meg, vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Vándorkiállításunk egy része – a külhoni városokat ábrázoló festményei – a Határon Túli Magyarok 28. Összművészeti Fesztiválja keretén belül kerülnek bemutatásra. A tárlat hétfőtől, látogatható, az ünnepi bemutatóra pedig 2020. október 15-én 15.00-kor, csütörtökön kerül sor.
Az OrientPress Hírügynökség tudósítása a „Szent István keresztény hagyatéka – a Magyar Szent Korona vármegyéi” című vándorkiállítás szekszárdi állomásának megnyitójáról
Csak az önazonosság és az abban rejlő erő teheti ismét naggyá a magyarokat – mondta Grezsa István miniszteri biztos augusztus 20-án Szekszárdon, a „Szent István keresztény hagyatéka – a Magyar Szent Korona vármegyéi” című vándorkiállítás megnyitóján.
Bővebben2020. augusztus 20-tól Szekszárdon, a Művészetek házában lesz megtekinthető a Szent István keresztény hagyatéka – a magyar Szentkorona vármegyéi című vándorkiállításunk. Az ünnepélyes megnyitóra augusztus 20-án, 11 órakor kerül sor. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!
