Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Ígéretünkhöz híven Abaúj-Torna vármegyéjének székhelyén, Kassán teszünk egy kisebb látogatást.
Utazzanak velünk és ismerjék meg, vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Virtuális utazásunk honnan is indulhatna, ha nem Kárpátaljáról?! Első állomásunk pedig Ungvár.
Ung vármegye
Alapítása: XI. század
Területe a Magyar királyság kötelékében: 3 230 km2
Lakossága 1910-ben: 160 282 fő
Székhelye, Ungvár első írásos említése: 1150.
Források szerint a honfoglaló magyar seregek 894-ben foglalták el Ungvárt Laborc fejedelemtől. Innen eredhet Árpád a „hungvári vitéz” elnevezése. Ungváron jött létre az Unió, amelynek értelmében a magyarországi ortodox egyház áttért a római pápa fennhatósága alá. Innen ered a magyarországi görögkatolikus egyházi hagyomány. 1769-ben lett vármegyeszékhely. A festményen a görögkatolikus székesegyház és a püspöki palota van a központban. A székesegyház 1640-ben épült, de mai alakját 1780-ban nyerte el. Az Ung rakparton látható továbbá az 1904-ben, mór stílusban épült zsinagóga és az egykori Ruszin Proszvita Színház épülete, amely 1921-ben nyitotta meg kapuit.
Ungvár ma Ukrajna területén található és Kárpátalja megyeszékhelye.
Fontosabb látnivalói:
Ungvári vár
A vártemplom romjai
Skanzen
Egykori vármegyeháza, ma többek között a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum foglal benne helyet
Ungvárról egy rövid, 80 km-es utazás után már Beregszász macskaköves utcáit róhatjuk.
Bereg vármegye
Alapítása: 1248.
Területe a Magyar királyság kötelékében: 3 786 km2
Lakossága 1910-ben: 236 600 fő
Székhelye, Beregszász első írásos említése: 1248 (1095).
Jelenleg Kárpátalja egyetlen magyar többségű városa. A helyiek a városalapítást 1095-1096-ra teszik. A tatárjárás során teljesen elpusztult. Újjáépítése után Bereg vármegye része, aminek akkor a munkácsi vár a központja. A várost és a vármegyét méltán nevezhetjük a Rákóczi szabadságharc bölcsőjének. Szabadságharc leverése után rebellisnek minősítették. A festményen Beregszász főterét láthatjuk, amelyet egykori Igazságügyi palota dominálja, ahol ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola székel. A neobarokk épület 1909-ben épült. A háttérben a beregszászi XVIII. századi református templom látható.
Fontosabb látnivalói:
Római katolikus temploma
A református templom
Görögkatolikus temploma
A Bethlen–Rákóczi-kastélyt Bethlen Gábor építtette 1629-ben, 1686-ban a kuruc harcokban leégett, valószínűleg II. Rákóczi Ferenc állíttatta helyre. 1857-ben átalakították.
Egykori Úri Kaszinó, ma Arany Páva étterem
Volt megyeháza
Egykori Királyi Törvényszék, ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola főépülete
Egykori Grand Royal Hotel, ma a főiskola Kölcsey Ferenc Szakkollégiuma
Volt zsidó fürdő
Beregszászban számos köztéri szobrot és emléktáblát avattak a magyar nemzet nagyjai emlékének
Barkáts Jenő Ásványtár (a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületében).
Dsida Jenő az Előre való beszéd című versében így írja le a várost. A költő gyermekkorában néhány évet Beregszászban élt anyai nagyszüleinél, akikhez édesanyjával és öccsével érkezett meg az első világháború idején.
„Kis felvidéki város, vén Beregszász,
gazos Fürdőkert, sáros Vérke-part,
agg csöndedből ma is felém remeg száz
félálom-emlék, ködlepett, zavart –
kanyargó, vörheny, zegzugos öreg ház,
matrózruhám, melyet mamuska varrt,
iskolaudvar, felzsibongó hajsza,
nagyapám szúrós, pedrettvégű bajsza.”
Beregszász után utunkat Nagyszőlős, a történelmi Magyarország legkisebb vármegyéjének székhelye felé vesszük.
Ugocsa vármegye
Alapítása: XIV. század.
Területe a Magyar királyság kötelékében: 1 213 km2
Lakossága 1910-ben: 75 461 fő
Székhelye, Nagyszőlős első írásos említése: 1262.
Ugocsa non coronat, jut eszünkbe amint Ugocsa vármegye és Nagyszőlős városa felmerül. A kifejezés eredetével kapcsolatban több elmélet is létezik: egyesek szerint akkor hangzott el, amikor I. Ferdinánd a rendeket koronázásra hívta Székesfehérvárra 1527-ben, mások úgy vélik, hogy csak később, az 1722. évi országgyűlésen hangzott el először, amikor a pragmatica sanctiót tárgyalták. Bárhogy is van, a kifejezés teljesen összeforrott Magyarország egykori legkisebb vármegyéjével. Ugocsa székhelye Nagyszőlős. I. Zsigmond király 1399-ben adományozta Szőlős városát Perényi Péternek és azóta gyakorlatilag a XX. század közepéig a Perényiek fontos szerepet játszottak nem csak a megye, de az egész ország életében. A festményen a Perényi kastély látható. Az épület a XVI. században keletkezett. Mai barokk alakját a XVII. századi átépítése során nyerte el.
Fontosabb látnivalói:
A város feletti Fekete-hegy sziklateraszán állnak a 13. századi Ugocsavár romjai, melyet 1308-ban említenek először. 1315-ben Károly Róbert király megostromolta és leromboltatta. A területet a 15. században a ferencesek kapták meg, akik erős kolostort építettek az egykori vár mellé. Ez 1558-ban néptelenedett el. A romokat a nép Kankó-várnak nevezi valószínűleg a barátok kalikóból szőtt durva csuhája alapján. A várromtól délre 14. századi kis kápolna áll.
Későbbi várát 1399-ben a Perényiek kezdték építeni, helyén ma a barokk Perényi-kastély áll.
Mai barokk ferences templom és kolostor
Nagyboldogasszony temploma
Ferences kolostor
Református templom
A volt vármegyeháza előtt áll Perényi Zsigmond 1906-ban a főtéren felavatott, majd 1991-ben ide helyreállított szobra. Az épületben ma magyar középiskola működik, mely a nevét viseli.
A kiállítás élményét sajnos nem tudjuk visszaadni, de reméljük, ez a festmények ezen rövid bemutatása is elnyerte tetszésüket. Kérjük, tartsanak velünk legközelebbi virtuális utazásunk során is, Abaúj-Torna vármegye felé vesszük az irányt.
Egy éve indult útjára a Kárpátaljai Szövetség 17 állomásosra tervezett „Szent István keresztény hagyatéka – a Magyar Szentkorona vármegyéi” című vándorkiállítása. A nemében egyedülálló hároméves projekt eredményeként valósult meg az a vándorkiállítás, amely a trianoni sorstragédiára való emlékezés jegyében született. A kiállítást Kovach Anton festőművész által alkotott képek adják, aki festményein keresztül mutatja be a történelmi Magyarország vármegyeközpontjait. A magyar gyökerekkel rendelkező neves kárpátaljai ruszin festőművész több éven és több ezer kilométeren át tartó művészeti, kulturális és történelmi utazásából született alkotások a valamikor történelmi „Nagymagyarország” 64 vármegyeszékhelyét mutatják be a képzőművészet eszközeivel.
Sajnos a kialakult járványhelyzet a szervezet számításait is keresztülhúzta, hiszen a vándorkiállítás eddig mindössze Esztergomban az egykori megyeházán (2020. június 25. – 2020. július 25.) és Szekszárdon a Művészetek Házában (2020. augusztus 20. – 2020. október 2.) volt teljes egészében megtekinthető. Az esztergomi kiállítást itt nézhetik vissza.
És bár reményeink szerint a programsorozat hamarosan folytatódik, addig is az online térben megtekinthetővé tesszük a kiállítás monumentális festményeit. Hétről hétre megosztunk egy-egy festményt, figyeljék oldalunkat és utazzanak velünk, ismerjék meg, vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Vándorkiállításunk egy része – a külhoni városokat ábrázoló festményei – a Határon Túli Magyarok 28. Összművészeti Fesztiválja keretén belül kerülnek bemutatásra. A tárlat hétfőtől, látogatható, az ünnepi bemutatóra pedig 2020. október 15-én 15.00-kor, csütörtökön kerül sor.
Az OrientPress Hírügynökség tudósítása a „Szent István keresztény hagyatéka – a Magyar Szent Korona vármegyéi” című vándorkiállítás szekszárdi állomásának megnyitójáról
Csak az önazonosság és az abban rejlő erő teheti ismét naggyá a magyarokat – mondta Grezsa István miniszteri biztos augusztus 20-án Szekszárdon, a „Szent István keresztény hagyatéka – a Magyar Szent Korona vármegyéi” című vándorkiállítás megnyitóján.
2020. augusztus 20-tól Szekszárdon, a Művészetek házában lesz megtekinthető a Szent István keresztény hagyatéka – a magyar Szentkorona vármegyéi című vándorkiállításunk. Az ünnepélyes megnyitóra augusztus 20-án, 11 órakor kerül sor. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!
Felhívjuk kedves figyelmüket, hogy a 2020. június 25-én sikeresen útnak indított Vándorkiállításunk esztergomi szakaszának végéhez közeledünk, egy hónapot töltöttünk Esztergom Megyeháza dísztermében. Esztergomi tartózkodásunk során számos egyéni látogató, diák- és turistacsoport látogatta meg.
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiállítás Esztergomban 2020.július 25-ig tekinthető meg 15:00 óráig!
Ahogy ezt már többször hangsúlyoztuk, a tárlat megtekintéséhez előzetes telefonos bejelentkezés szükséges a következő számon: 06 33 542025
A Kiállítás következő állomásának helyszínéről rövidesen tájékoztatjuk Önöket.
Június 25-én indult útjára a „Szent István keresztény hagyatéka – a Szent Korona vármegyéi” című vándorkiállítás. A programsorozat ünnepélyes nyitórendezvényét az egykori megyeháza dísztermében tartották Esztergomban, ahol július 25-ig látható a tárlat.
A Kárpátaljai Szövetség által kezdeményezett hároméves projekt eredményeként született kiállítás a trianoni sorstragédiára emlékezés jegyében született, és Kovach Anton festőművész által alkotott képeken keresztül mutatja be a történelmi Magyarország vármegyeszékhelyeit.