Virtuális kiállítás – Trencsén, Túrócz és Zólyom vármegyéi

Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.

Tovább kalandozunk Felvidéken és elsőnek Trencsén vármegyéjén teszünk egy kisebb látogatást.

Trencsén vármegye

Alapítása: XI. század.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 4 456 km2

Lakossága 1910-ben: 310 400 fő.

Székhelye, Trencsén első írásos említése: 1111.

Trencsén vármegye székhelye rendelkezik a felvidék egyik legnagyobb várával, amely már 1069-ben már állt több mint 200 méterre emelkedve a város felé. Trencsént a századok során hatalmas pusztítások, árvizek, tűzvészek, járványok sújtották. A háborúk és csapások okozta kár az egész Felvidéken példa nélküli. Egy ilyen hatalmas tűzvész során 1790-ben égett le a teljes belváros. A legnagyobb károkat a vár szenvedte, amely azóta nem került helyreállításra. A festmény az egykori erőd hatalmas romjait örökíti meg.

Főbb látnivalók:

  • Trencséni vár
  • Trencséni felirat a várszikla oldalán, mely a rómaiak egykori jelenlétének állít emléket.
  • Az egykori Hunnia dombormű. 
  • Kegytemploma a Várhegy kiemelkedő szikláján áll, 14. századi gótikus háromhajós épület. 
  • A piarista templom 1650-ben épült.
  • A várostorony 1543-ban épült a török támadások ellen, 1934-ben megújították.
  • A várostól 5 km-re északra hegyoldalban állanak az 1224-ben alapított szkalkai (Vágsziklás) bencés apátság romjai. Erődítései a huszita harcokban játszottak szerepet. Kéttornyú barokk temploma romokban áll.

Trencsén után Túróczszentmárton vidékén teszünk látogatást, a Rajeci-havasok lélegzetelállító vidékén.

Túrócz vármegye

Alapítása: XV. század.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 1 123 km2

Lakossága 1910-ben: 55 700 fő.

Székhelye, Túrócszentmárton első írásos említése: 1264.

Túróc vármegye székhelye a Nagy-Fátra és a Kis-Fátra hegységek közt elterülő Turóci-medence északi részén fekszik. A vármegye földvárai voltak az itt élő szláv lakosság központjai. A város hangulatát és látképét nagyban az azt körülvevő hegyvonulatok határozzák meg. A festményről ez a látkép köszön vissza: hófödte csúcsokkal a háttérben egy apró templom látható – a megbékélés és a letisztultság szigete. 

Főbb látnivalók:

  • Szent Márton templomát Dancs mester, zólyomi főispán alapította a 13. század elején, eredetileg román stílusú, két oldalhajója a 16. század elején épült.
  • Evangélikus temploma 1784-ben épült empire stílusban.
  • Az egykori vármegyeháza 1746-ban épült. 
  • Szlovák Nemzeti Múzeuma 1931-ben épült, az ország legnagyobb múzeuma.
  • Színház
  • Andrej Kmeť Turóci Múzeum
  • Turóci Képtár
  • Szlovák Nemzeti Temető. 

A Hazajáró Honismereti és Túrista Egylet túróci kirándulásának igényes videója itt tekinthető meg.

Beszterce ostroma Mikszáth Kálmán egyik legismertebb és legtalányosabb regénye. Tegyünk hát egy kis kitérőt Beszterce városába.

Zólyom vármegye

Alapítása: XIV. század.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 2 634 km2

Lakossága 1910-ben: 133 700 fő.

Székhelye, Besztercebánya első írásos említése: 1255.

Besztercebánya Zólyom megye székhelye. A Besztercebányai egyházmegye püspöki székvárosa. A német alapítású város a legjelentősebb bányavárosok egyike. Felvirágzását az ezüst és rézbányák biztosították. Buda visszafoglalása itt tartották az első országgyűlést, és itt választották királlyá Bethlen Gábort. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején fontos hadiipari központ volt. A festményen a központi 1552-es Óratorony látható, valamint a XIII. századból eredő Szűz Mária templom látható.

Főbb látnivalók:

  • Várnegyed. Várát, megerősített falait a 13. század második felében kezdték építeni.
  • Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére szentelt plébániatemplom. 
  • Városháza.
  • Szent Erzsébet templom.
  • Szent Kereszt templom. 
  • Pap-bástya és Bányász-bástya.
  • Több gótikus és reneszánsz stílusú polgárháza van.
  • A katolikus gimnázium kertjében kuriózumnak számító, mintegy százéves, védett bodzafa található, melynek magassága eléri a 8 métert, törzsének kerülete 165 centiméter, koronájának átmérője 10 méter körüli.

Hova menjünk Besztercebányán? 

Legközelebbi utunk Bars vármegye felé vezet. Tartsanak velünk!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s