1920. június 4-én írta alá a magyar küldöttség a Magyarország új határait ratifikáló Trianoni békediktátumot. Immár száz éve annak, hogy az ezeréves nemzet elszenvedte újkori történelme legnagyobb csapását. Egy csapást, amely máig sújtja a magyarságot. Mindenkit a maga módján: milliók idegenekként maradtak otthon és több százezren kényszerültek arra, hogy idegenek legyenek itthon. Olyan határok szakítottak szét generációs-, századokon át fejlődő kötődéseket, amelyek korábban sosem álltak fenn. Gróf Apponyi Albert híres védőbeszédében foglalta össze: ”A történelmi Magyarország tehát Európában egyedülálló természetes földrajzi és gazdasági egységgel rendelkezik. Területén sehol sem húzhatók természetes határok, és egyetlen részét sem lehet elszakítani anélkül, hogy a többiek ezt meg ne szenvedjék.” És meg is szenvedtük. Szűk pátriánk- Kárpátalja-amely az első világégés romjain született-kiváló megerősítése Apponyi szavainak. Az első impériumváltás után gyarmati állapotok között, betelepített hivatalnokok által igazgatva fejlődött, a Magyarországhoz visszakerülve háborús viszontagságoknak volt kitéve, amit a szovjet éra követett: Málenkij Robot, kollektivizálás, elnyomás. Ma, a független Ukrajnában is csak mostohagyermek Kárpátaljánk. Periférikus, elhanyagolt régió.
A magyarság 2020. június 4-én gyászolja a békediktátum centenáriumát. A Kárpátaljai Szövetség, amely tevékenysége magában hordozza a trianoni tragédia mindkét vetületét, hisz egy külhoni régióból, Kárpátaljáról elszármazottak számára épít hidat itthonról haza, méltón szeretne becsatlakozni a megemlékezésbe. Egy monumentális projektbe kezdtünk, amely megvalósítása több év munkáját vette igénybe. „Szent István Keresztény Hagyatéka- A Magyar Szent Korona Vármegyéi„ címmel indítunk vándorkiállítást, amely minden elcsatolt országrészben bemutatásra kerül. A munkát 2016-ban kezdtük, amikor Kovács Anton kárpátaljai festő, Ukrajna érdemes művésze elfogadta felkérésünket, hogy fesse meg az egykori hatvannégy vármegye székhelyeit. A festő azon kevesek közé tartozik, akik jártak a történelmi Magyarország minden vármegye székhelyén. Kiállításunkkal ezt a lehetőséget szeretnénk biztosítani mindenki számára, hiszen a művészet elfogulatlan nyelvén mutathatjuk be mindazt, ami egykor eggyé tartozott és mára politikai és történelemértelmezési viták martalékává vált. Trianon nem csak határokkal szakította el a magyarokat egymástól.
Ideológiai, politikai ékeket szorított a társadalomba, melyek megléte az emlékezést és közös tragédiánk megítélésére is hatással van. A művészet eszközeivel szeretnénk emlékezni Trianon centenáriumára. A kiállítás sorozatot online, virtuális kiállításként tárjuk a közönség elé, majd amint ezt a körülmények lehetővé teszik, erre méltó ünnepélyes keretek között nyitjuk meg és indítjuk útnak.
Trianon mindenki számára mást jelent, más üzenetet hordoz: valakinek tény, valakinek tragédia, valakinek múlt és van, akinek történelem. De leginkább mindegyik, hisz tényből lett tragédia, tragédiából lett múlt, múltból vált történelemmé és a történelem teszi emlékezetté.
Az emlékezetet pedig nem lehet megtanulni. Az emlékezet velejárója az elmének, a tudatos létnek. Feladatunk megemlékezéseinkkel, tevékenységünkkel az, hogy az emlékezet fennmaradjon és erősödjön, egyesítsen, és ne megosszon minket.
Benza György
elnök
Kárpátaljai Szövetség 