Ha utazásról vagy kikapcsolódásról esik szó, előszeretettel választunk egzotikus külföldi úticélt, pedig elég lenne csak a Kárpátokba utaznunk, hogy bármely évszakban gyönyörű helyen élvezhessük a természet adta csodákat. Cikksorozatunkban igyekszünk olyan kárpátaljai úticélokat bemutatni, amelyeket érdemes meglátogatni, ha voltunk már ott azért, ha nem, azért. A következő beszámoló szerzője Petrulics Krisztina, sí- és snowboard oktató, életmentő, túravezető.
(fotó: Petrulics Krisztina)
Rahótól északnyugat felé haladva, nagyjából 30 km-re található 1300-1700 m (tengerszint feletti magasság) magasságban Ukrajna legmagasabb hegyi síterepe, az Ukrán-Kárpátok egyik kincse – Dragobrat (200 km az ukrán-magyar határtól). Kőrösmezőig (Jaszinya) saját járművel a legkönnyebb eljutni, de távolsági buszjárat közlekedik, illetve Ivano Frankovszk irányból vasúttal is (Ungvári irányból vasúttal Aknaszlatináig közlekedik vonat). A területileg Kőrösmezőhöz tartozó Polonina-vonulathoz mintegy 9 km-nyi élénk hegyi út vezet, aminek megtétele felér egy kisebb vidámparki látogatással. Még a legtapasztaltabb turistákat is olykor próbára teszik az út viszontagságai, ezért érdemes transzfert rendelni (terepjáró, UAZ, GAZ-66), nemcsak azért, mert így egyszerűbb és olcsóbb, de sokkal biztonságosabb is. Természetesen, ha tapasztalt off road kedvelő terepjárós a kedves turista, megfelelően felszerelt járművel (vagy motorbiciklivel, kvadrociklivel), akkor ez itt számára egyenesen a Paradicsom felé vezető út!
A szintemelkedés miatt a számunkra megszokott síksági naptárhoz képest, itt jelentősen eltolódhatnak az évszakhatárok. Ehhez természetesen hozzájárulnak az alacsony hegyek sajátosságai is, aminek köszönhetően az időjárás nagyon változó, akár negyedóra leforgása alatt érdekes meteorológiai élményekben lehet részünk. És bár minden évszak a maga nemében különleges és gyönyörű, ezen a vidéken kettőt kiemelnék: amikor a nyár szinte egyik napról a másikra ugrik át a télbe, és amikor a tél visszaköszönt a nyárba.
(fotó: Petrulics Krisztina)
A Dragobratról egyébként gyakran a télre asszociálnak, de ez korántsem véletlen, hiszen előnyös elhelyezkedése és mikroklímája miatt télen itt esik a legtöbb csapadék hó formájában, ezért egyértelműen a snowboardosok és a síelők egyik legközkedveltebb térsége. A Dragobrat egyik legnagyobb különlegessége, hogy 1 grammnyi műhó sem található, mivel nincsenek hóágyúi, ennek ellenére a hófedettsége decembertől májusig biztosított. Tehát a freeride szerelmesei nyugodt szívvel titulálhatják a Dragobratot a Mekkájuknak. A freeride síelők/deszkázók nem a megszokott előkészített pályákat használják, hanem egy erdős, vagy hegycsúcsos, esetleg sziklák közötti részt választanak pályájukul, és általában nemcsak a sífelvonókat használják a felfelé vezető úton (mivel sok esetben oda felvonó sem közlekedik), hanem előszeretettel gyalogolnak, ratrakot vagy egyéb hójárót vesznek igénybe. Saját tapasztalatomból kiindulva, a freeride a hóesések után élvezhető a leginkább, amikor a friss porhóban lehet csúszni, hófátylat hagyva magunk után. Az igazi ínyencek és eltökéltek porhó esetén a napfelketét már az Ikerhavasok (1881 m) vagy a Zsandarm (1767 m) hegycsúcsok egyikén várják meg, hogy a néhány percre vörös köntösbe öltöző porhavas hegyoldalra oda tegyék az aláírásukat, vagyis az első nyomot. Leírhatatlan érzés, amikor az ember tudja, hogy ő ott az első, aki hóesés után lecsúszik az érintetlen havon, amikor a hegycsúcsról ő ugrik le elsőként, amikor a behavazott fenyvesben aznap előtte csak egy farkas járt. De természetesen egy ilyen önfeledt pillanatban sem szabad megfeledkezni a biztonságról, meg a lavinaveszélyről, ezért a síelésnek/deszkázásnak ennek a formájának is megvannak a saját szabályai, betartásuk pedig sokszor létfontosságú lehet.
(fotó: Petrulics Krisztina)
A Szvidoveci hegymasszív, ahova földrajzilag Dragobrat is tartozik, sok lehetőséget nyújt a túrasí kedvelőinek is. Igazi különleges túralehetőség a ratrakos (speciális hójáró) egész napos túrafreeride és a ratrakos kirándulás, amiben nemcsak tapasztalt síelők/deszkások vehetnek részt, hanem a tapasztalatlanabb turisták is gyönyörködhetnek a téli táj legszebb pillanataiban.
A tél sokszor szeles és ködös. Ilyenkor még a felkészített pályákon síelve is fokozottan kell figyelni a jelzésekre, hogy el ne tévedjünk.
(fotó: Petrulics Krisztina)
Az aktív nap után pedig jó érzés visszatérni a meleg szállásra és szaunában vagy a szabad ég alatti forróvizes dézsában melegítheti fel magát a fáradt turista. Többen esküsznek rá, hogy ez a procedúra felér egy fiatalító kúrával!
A Dragobraton 50-nél több kisebb és nagyobb befogadóképességű hotel, kávézók, éttermek várják vendégeiket. A helyiek vendégszeretete, a helyi gasztronómiai különlegességek még színesebbé teszik a pihenést. Aki pedig úgy látogat ide, hogy eddig nem szerette a telet és nem értette mi a jó az állandó fel-le csúszkálásban egy fagyos, szeles, ködös januári reggelen, amikor a kutya se dugná ki az orrát, az belekóstolhat ebbe a szenvedélybe. Ebben szakértő segítséget tudnak nyújtani a sí/deszkás oktatók, felszerelést bérelni pedig bármely sarkon lehet. Érdemes minél előbb belekóstolni az összes téli sportba, nehogy a pihenés utolsó előtti napján jöjjön rá, hogy született síelő és ez az, ami mindig is úgy hiányzott a télből. Persze egy ilyen élmény után az ember esze már csak a síléceken vagy a deszkán, a következő hegyi kiruccanáson, meredekebb, hosszabb, technikailag nehezebb pályákon, színes síruhákon, új, jobb, funkcionálisabb felszerelésen jár majd. A beszélgetéseik nagyobb része a téli „dolgokról” szólnak majd, az ősz beálltával fanatikusan figyelni kezdik az időjáráselőrejelzést, türelmetlenül várják majd az első hópelyheket, amikor egy reggel felébrednek, és a napi sajtóban azt látják, hogy éjszaka a Kárpátokban havazott és Dragobraton 2 cm friss hó esett, bizony elérzékenyülhetnek. A téli szezon befejeztével már számolni lehet a napokat a következő szezon kezdetéig (még 180). Ám az a 180 nap is rejt kincseket. Amikor a Dragobraton enyhül a tél, akkor Ungváron már elvirágzott a magnólia, az is lehet, hogy virágzik a szakura.
Az április-május valami mágikus erővel rendelkezik a hegyekben. Még síelni/deszkázni is lehet, de már lassan éledezni kezd a természet. Megjelennek az első hóvirágok, és a milliónyi sáfrány lilára festi a hegyoldalakat. Áprilisban akár több méternyi friss hó is eshet még, de már nincs nagyon hideg, a májushoz közelebb meg annyira meleg lehet, hogy akár pólóban és rövidnadrágban, sőt a merészebbek akár fürdőruhában is csúszkálhatnak, egyfajta „vénasszonyok telét” tapasztalhat meg itt a látogató. Megolvadt a hegyi tavakon az extrémebb síelők és deszkások előszeretettel siklanak át, de aki nem olyan gyakorlott, könnyen a jéghideg vízben landolhat. Májustól egyre több turista jön gyönyörködni a hegyek szépségében. Ebben az időszakban, ha korán reggel utazunk fel Dragobratra, jó esélyünk van arra, hogy útközben szarvasokkal találkozzunk.
(fotó: Petrulics Krisztina)
Aki júniusban látogat ide, az a zöld többszáz árnyalatában merülhet el. Minden még friss, zsenge, néhol pedig az akár augusztus közepéig kitartó hófolt tarkítja a tájat. A leghíresebb ilyen hófolt a Zsandarm-hegy északi lejtőjén található, időjárási körülményektől függően, akár június végén is lehet rajta 100 métert csúszni.
A nyár itt az illatoké, az ízeké, a lágy neszeké, a kilátásoké, az örömé és élményeké, amit csak az egyszerű dolgok nyújtanak számunkra, és amikről a minden napokban olyan könnyen megfeledkezünk.
Szinte hihetetlen, hogy Ungvár csupán 250 km-nyi távolságra van, de itt sosincs kánikula, még ha nagyon erősen is süt a nap, az enyhe szellő miatt kellemesek a legforróbb nyári napok is. A magashegyi legelők nyáron tele vannak legelésző birkákkal, tehenekkel, lovakkal. És van itt minden, szinte korlátlan mennyiségben, ami az immunrendszer megerősítésére szolgál: fekete áfonya, vörös áfonya, szeder, vadmálna. A Kárpátok egyik legnagyobb kincse, a havasi gyopár, mely oly ritkaság térségünkben, szintén nő a közelben.
(fotó: Petrulics Krisztina)
Mindemellett a nyár a túrázásé és a kirándulásé a friss hegyi levegőn. A Dragobrat a turisták közkedvelt útvonalán fekszik, mivel többek között a környéken található a Kárpátok egyik legszebb magashegyi tava a Vorozseszka is, amelynek színe a napsütésben hihetetlen kéken csillog.
(fotó: Petrulics Krisztina)
Az ősz beköszönte itt elsősorban a közeledő telet jelzi és a síszezont, viszont nem illik megfeledkezni az évszak kincseiről: az érett erdei gyümölcsökről és a gombákról. Egészséges, kemény, tömött, illatos, finom őszi gombákkal teli kosarakkal térhetnek haza a gombázni szerető látogatók. Az ősz itt csak helyenként arany, mert főleg fenyves erdő nő erre. Az első nagyobb fagyások beálltával a természet álomba merül. És így már biztosan mindenki készül a télre.
(fotó: Petrulics Krisztina)
*** Ha a Dragobraton járnak, akkor a közelben található:
- Hoverla (Hóvár, 2061 m) – az Ukrán-Kárpátok legmagasabb pontja, a Dragobratról szép kilátás nyílik feléje
- Fekete-Tisza forrása
Amennyiben kedvet kaptak egy kis pihenésre a Dragobraton ne habozzanak ellátogatni hozzánk, legyen az évnek bármilyen szaka is, csodás élményekben lesz részük!
Kárpátaljai Szövetség 