Antal Péter-ösztöndíjasok – Szilágyi Teodóra

„Eddig a legnagyobb kihívást az jelentette számomra, hogy néha bátortalan voltam. De egy év alatt sokat tanultam az osztálytársaimtól arról, hogy próbálkozni, hibázni lehet és kell is, mert a hibákból tanul a legjobban az ember.” – interjú az Antal Péter ösztöndíjas Szilágyi Teodórával.

A Kárpátaljai Szövetség Antal Péter Ösztöndíj néven tehetséggondozó ösztöndíjprogramot hirdetett a kárpátaljai származású fiatal művészjelöltek, szépírók és teológusok számára, akik a világ bármely országában iskolai rendszerű, nappali tagozatos első szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben, művészeti szakirányon kezdték meg vagy folytatják tanulmányaikat. Jelen interjúsorozatban a nyertes ösztöndíjasokat kérdezzük, gyerekkorukról, pályájukról és az ösztöndíjas időszakukról.

Mesélj, kérlek a gyerekkorodról! Hol születtél? Hol nőttél fel?

Kárpátalján születtem, egy kis faluban a szőlősi járásban, Tiszaújhelyen. Itt születtem és itt nőttem fel. A gyerekkorom jobb nem is lehetett volna, semmi rossz emlékem nincs azokból az időkből. A szüleim sok időt fordítottak rám és az öcsémre, leginkább anyukám, mindig legfoglalt valamivel minket, de nem úgy, mint mostanság, hogy telefont adnak a gyerek kezébe, csak hogy csendben üljön és ne zavarja a szülőket, hanem rengeteg kifestőt vett nekünk vagy kirakóst, velünk együtt játszott, és mindig mutatta, mit hogyan kell csinálni, így játék közben is tanultunk és fejlődtünk. Majdnem minden nap kint játszottunk a friss levegőn a többi gyerekkel. Gondtalan és boldog gyerekkorom volt.

Hol tanulsz jelenleg?

Jelenleg Budapesten tanulok, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnáziumban, színészképzésen.

Hogyan kerültél a színművészeti pályára?

Gyerekkoromtól kezdve a családom azt mondogatta nekem, hogy egyszer színésznő lesz belőlem, mert szerettem szerepelni vagy előadni valamit nekik. Később elkezdtem zeneiskolába járni, saját elhatározás volt, és jó döntésnek bizonyult, mert nagyon szeretem a zenét és a zeneiskola egy jó kezdet volt. Azután sokat gondolkodtam azon, hogy mivel is szeretnék foglalkozni érettségi után. Hosszú ideig nagyon bizonytalan voltam, de az idő fogytával dönteni kellett és bár félve, de nekiindultam a felvételiknek.

Mi jelenti számodra a pályádon a legnagyobb kihívást?

Eddig a legnagyobb kihívást az jelentette számomra, hogy néha bátortalan voltam. De egy év alatt sokat tanultam az osztálytársaimtól arról, hogy próbálkozni, hibázni lehet és kell is, mert a hibákból tanul a legjobban az ember. Úgyhogy a következő tanévet több bátorsággal kezdem.

Mi legmerészebb álmod a színművészeti pályádat illetően? Van olyan szerep, amit nagyon szeretnél egyszer eljátszani?

Legmerészebb álmaim közé tudnám sorolni azt, hogy idővel rendezőként is kipróbáljam magam, valamint film- és szinkronszínészként is szeretnék dolgozni.

Nemrégiben belopta a szívembe magát egy karakter: Molnár Ferenc Liliom című drámájából a főszereplő barátnőjét, Marikát szeretném egyszer eljátszani. Ez az első, de nem az utolsó a listámon, amit a jövőben majd elszeretnék játszani.

Miért pályáztad meg és honnan hallottál az Antal Péter Ösztöndíjról?

Tanári ajánlásból tudok róla.

Mi a legfőbb célkitűzésed az ösztöndíjas időszakod alatt és eddig mit sikerült megvalósítanod belőle?

Az első célkitűzésem egy néptánccipő beszerzése volt. Az iskola néptánccipő készítőket hívott hozzánk, akik minden cipőt személyre szabva készítettek el, és ezek a cipők nagyon sok évig hasznomra válnak majd. A második az egy laptop beszerzése, hogy a házi feladatokat el tudjam végezni. Ezeket mind sikerült beszereznem, illetve az ottlétemhez szükséges dolgokat is biztosította az ösztöndíj.

Mi volt a legjobb/legkedvesebb élményed, amit az ösztöndíjnak köszönhetsz?

A legkedvesebb élményem egy gyakorlat volt a székesfehérvári Vörösmarty színházban. Első színházi munkával kapcsolatos élményem volt, aminek hála számos hasznos dolgot tanultam. Jó volt látni hogyan dolgoznak a színészek a rendezővel, egymással és egyénileg. Látni, hogy születnek meg a karakterek, hogyan érik el egy jelenet csúcspontját, hihetetlen élmény volt ennek a részesévé válni.

Lettek új céljaid? Tervezed még, hogy pályázol további ösztöndíjra?

Új céljaim még nincsenek, csak, ami eddig is, hogy folytatom a tanulmányaimat még nagyobb fejlődést mutatok és készülök a közelgő felvételikre. Szeretném a következő tanévre is megpályázni az ösztöndíjat, mert nagy segítség volt nekem.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s