Virtuális kiállítás – Abaúj-Torna, Szepes és Sáros vármegyéi

Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.

Ígéretünkhöz híven Abaúj-Torna vármegyéjének székhelyén, Kassán teszünk egy kisebb látogatást.

Abaúj-Torna vármegye

Alapítása: 1881. (Abaúj és Torna megye egyesítésével)

Területe a Magyar királyság kötelékében: 3 317km2

Lakossága 1910-ben: 202 282 fő

Székhelye, Kassa első írásos említése: 1230.

Kassa ma Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. II. Rákóczi Ferenc és édesanyja Zrínyi Ilona nyughelye. A Fejedelmet 1906-ban temették újra a Kassai Dómban, amely a város központjában található. Maga a gótikus, gyakorlatilag csipkeszerű dísz elemekben gazdag, Szent Erzsébet székesegyház látható a festmény meghatározó objektumaként. A dóm építése 1378-ban vette kezdetét. Számos átépítésen és tűzvészen is átment. Mai alakját az 1877-1896 közötti átépítés során nyerte el. Az uralkodó épületet az Szent Orbán torony egészíti ki a vásznon.

Főbb látnivalók:

  • Kassa legtöbb műemléke a Fő utcán, a település ősi központjában található, csaknem mindegyiknek magyar vonatkozása is van, közülük a legfontosabb az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt Szent Erzsébet-dóm.
  • A dóm mellett található az 1986-ban létrehozott zenélő szökőkút a harangjátékkal.
  • Domonkos temploma az 1250-es években már állott, eredetileg gótikus, majd barokkizálták, mai formáját 1894-ben kapta.
  • A ferences templom a 14. század végén épült, később barokkizálták.
  • Evangélikus temploma 1816-ban létesült.
  • Görögkatolikus temploma 1882 és 1886 között készült.
  • A várostól északnyugatra emelkedő dombon 1736 és 1758 között épült fel a Kálváriatemplom. 1773-ban katonai raktár lett, 1820-ban visszaadták az egyháznak és újra felszentelték, 1826-ban XII. Leó pápa teljes búcsút engedélyezett az ide látogatóknak. A templom a kassaiak búcsújáróhelye.
  • Kassán áll a Kelet-szlovákiai Múzeum (régebbi Rákóczi Múzeum) 19. század végi épülete is.
  • A város üdülőhelye a Hernád partján épült Kassafürdő.
  • Az Orbán-torony.
  • Ortodox zsinagógája a Puskin utcában, az 1930-as években épült.
  • A kassai botanikus kert.
  • A Hradová hegyen állt a kassai vár. Romjait fokozatosan újítják fel. Az érdekes környezetben számos rendezvényt tartanak.

Számos híres ember született, élt vagy épp alkotott Kassán, többek között Márai Sándor, akinek szinte valamennyi művében ott lüktet szülővárosának, Kassának az emléke, ahol „mindenki testvér, mindenki ismeri a másikat, mindenki öleléssel fogadja a hazatérőket”. „Kassát szerettem” – olvashatjuk többször is az író műveiben.

Simonyi Imre Márai című versében ezt írta: 

„S a végén majd ezt zsolozsmázza: 

Kassa! 

S e fohász jelentése: 

éltem megcsaltak s most meghalok. 

S még ezt is jelentheti 

élnem kellett volna 

csalnom is kellett volna 

s időben meghalnom  

igen azt is kellett volna: Kassán!”

Szepes vármegye székhelyének a neve Jókai Mór regényének köszönhetően azok számára is ismerősen cseng, akik sosem jártak Lőcsén. Nézzünk körül kicsit a legendás fehér asszony, Géczy Julianna városában.

Szepes vármegye

Alapítása: XIII. – XIV. sz.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 3 654 km2

Lakossága 1910-ben: 162 867 fő

Székhelye, Lőcse első írásos említése: 1245.

Szepes vármegye székhelyének gyönyörű belvárosát ma is még a XIII. század folyamán épült falak veszik körül, amelyek mai alakjukra XV-XVI. század folyamán tettek szert. A festmény a lőcsei városházára összpontosít elegendő figyelmet biztosítva a gótikus Szent Jakab templomnak. Az építési munkálatok 1245-ben kezdődtek és több mint 100 évig tartottak. A közel 19 méter magas 1502-ben készült szárnyas fa oltára a világ egyik legnagyobb és legszebb oltára.

Főbb nevezetességek:

  • A Szent Jakab-templom.
  • A régi városháza a 15. században épült gótikus stílusban, 1550-ben leégett, 1615-ben mai árkádos formájában építették át. Ma a Szepesi Múzeum működik benne.
  • A minorita Szentlélek-templom és -kolostor.
  • A Szűz Mária templom.
  • Az evangélikus templom.
  • A város feletti Mária-hegy, amely már a 13. század elején zarándokhely volt.

Lőcse és története Jókain kívül más írókat is megihletett, itt játszódik többek között Mikszáth Kálmán A fekete város és Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regénye is. Mikszáth Kálmán regényét az 1970-es években megfilmesítették, a film nagy részét pedig Lőcsén forgatták.

Lőcséről a legenda szerint az epréről híres Eperjesbe látogatunk, Sáros vármegye székhelyére.

Sáros vármegye

Alapítása: XII. század.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 3 652 km2

Lakossága 1910-ben: 174 600 fő

Székhelye, Eperjes első írásos említése: 1247.

Sáros vármegye központja. A görögkatolikus egyház felvidéki központja. 1701-ben bebörtönzése előtt itt tartották fogva II. Rákóczi Ferencet. A festményen a központi Szent Miklós Kegytemplom látható. A gótikus templom az 1330-as évekből ered, de a századok során többször került átépítésre kiegészítésre. Mai, végleges alakját 1903-ban nyerte el.

Főbb látnivalók:

  • A Szent Miklós-társszékesegyház.
  • A Klobušický-palota (Klobušického palác).
  • A Rákóczi-ház-
  • A városháza, amit 1424-ben építették. Ma Bormúzeum (vinárske múzeum).
  • A görögkatolikus Keresztelő Szent János-székesegyház.
  • A Neptun-szökőkút.

Virtuális kiállításunk legközelebbi alkalmával Gömör és Kishont vármegye felé kalandozunk.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s