Virtuális kiállítás – Gömör és Kishont, Liptó és Árva vármegyéi

Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.

Tovább kalandozunk Felvidéken és Gömör és Kishont vármegyéjének székhelyén, Rimaszombaton teszünk egy kisebb látogatást.

Gömör és Kishont vármegye

Alapítása: 1786-1802 között.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 4 289 km2

Lakossága 1910-ben: 109 994 fő.

Székhelye Rimaszombat első írásos említése: 1268.

A gömöri medence peremén elhelyezkedő város, Gömör és Kis-Hont vármegye székhelye, gazdag történelemmel bír: itt tárgyalt Mátyás király és Jiskra János, itt pihent meg Kutuzov az 1805-ös austerlizi csatlából hazatérőben, de itt volt tiszteletbeli tábla bíró Petőfi és végül itt tárgyalt Görgey Artúr az oroszokkal. A festményen ábrázolt XVIII. századi barokk katolikus plébániatemplom és empire stílusú, 1784-ben épült református templomok láthatók. A valóságban ezek távolabb helyezkednek el egymástól, azonban a jobb összhatás érdekében ezeket a festő közelebb helyezte őket egymáshoz.

Fontosabb látnivalók:

  • Római katolikus plébániatemploma.
  • Református temploma.
  • Evangélikus temploma.
  • Az egykori vármegyeháza 1798-ban épült empire stílusú épület, itt választották Petőfit tiszteletbeli táblabírává.
  • Az új megyeháza 1902-ben épült eklektikus stílusú épület, homlokzatán Gömör vármegye címere látható.
  • A városháza.
  • A Gömöri Múzeum épülete.
  • A régi gimnázium épülete.
  • Tompa Mihály szobra.
  • A vízimalom 1823-ban épült, itteni látogatásakor Petőfi itt fürdött meg a Rimában.
  • Holokauszt-emlékmű az egykori zsinagóga helyén.
  • Zathureczkyek klasszicista kastélya. 
  • A Barátkút Kurinc-puszta közelében csobogó forrásával a városiak kedvelt kirándulóhelye volt. A johanniták ide jártak ivóvízért.
  • A város melletti Kőjankó szikla alatt negyedkori tó található, közelében barlangok láthatók.

A várs egyik híres szülötte Tompa Mihály költő.

Utunk Liptószentmiklós felé vezet. 

Liptó vármegye

Alapítása: XV. század.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 2 246 km2

Lakossága 1910-ben: 76 850 fő.

Székhelye Liptószentmiklós első írásos említése: 1286.

Liptószentmiklós a liptói medence közepén helyezkedik el az alacsony Tátrában. Nagy Lajostól kapott városi rangot 1360-ban. A XV. századra a régió kereskedelmi központja lett. 1677-ben Liptó vármegye székhelye lett. A festményen a Liptó legnagyobb koragótikus temploma a Szent Miklós templom látható. A templom a város legrégebbi építészeti remekműve. Története egészen a XIII. századba nyúlik vissza. 1280 körül épült egy régebbi kápolna helyén.

Főbb látnivalók:

  • A Szent Miklós-templom.
  • A Palatinus-ház.
  • Az Illésházy-kúria.
  • A Pongrácz-kúria – a 15. század közepén épült.
  • Evangélikus templom.
  • A zsinagóga.
  • A város karsztmúzeuma – 1930-ban létesítették.

Innen származik a liptói túró, az azóta is gyártott finom juhtúró, a brindza magyar neve.

Árva megye

Alapítása: XIV. század.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 2 019 km2

Lakossága 1910-ben: 81 643.

Székhelye Alsókubin első írásos említése: 1235.

Árvavölgy központjában fekvő város a XIII. században alakult ki. Vámegyeszékhellyé azonban csak 1683-ban vált. Az eredetileg mezőgazdasági városban a XVII. század elejétől kezd fejlődni a kézművesség. A város rohamos fejlődését az 1834-es tűzvész gátolja meg. Mai arculatát az újjáépítés során kapja meg. A hegyek lábánál fekvő otthonos kisváros, amelyben egy kicsit megáll az idő. A festményen ábrázolt főtér tükrözi a nyári hónapok hangulatát. A színes épületek között, hegyekkel kiegészülve emelkedik ki az Alexandriai Szent Katalin templom, amely a Alsókubin látképének egyik védjegye. A templom építése az 1380-as években kezdődött. A számos átépítés után mai alakját 1887-ben kapta.

Főbb látnivalói:

  • Alexandriai Szent Katalinnak szentelt római katolikus plébániatemploma 14. századi eredetű.
  • Evangélikus temploma.
  • A megyeháza a 17. század utolsó harmadában épült barokk stílusban.
  • Nevezetesség még az Árván átívelő oszlopsoros híd.
  • Itt működik a Csaplovics Lőrinc által alapított Csaplovics-könyvtár.

Utunk legközelebb Trencsén vármegye felé vezet. Tartsanak velünk!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s