Virtuális kiállítás – Komárom, Esztergom és Nógrád vármegyéi

Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.

Tovább kalandozunk a történelmi Magyarország vármegyéin ezúttal elsőként Komáromba teszünk egy kisebb látogatást.

Komárom vármegye

Alapítása: XI század.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 2 834 km²

Lakossága 1910-ben: 159 504 fő.

Székhelye Komárom első írásos említése: 1037.

Komárom bonyolult történetű város, pláne hogy kettő van belőle: egy-egy a Duna jobb és bal partján. Komárom városát a XI. században alapították. Komárom vármegye székhelye a város a török hódoltság idején végvárként funkcionált, az 1594-es sikertelen török ostrom után kezdődött meg a komáromi erődrendszer kiépítése amelynek fontos szerepe volt. Az első világháború után határt a Duna folyása közepén húzták meg, ezzel elválasztva a város északi és déli részét. Festményen a két városrész és Monostori erőd látható.

Főbb látnivalók a szlovákiai Komáromban (Öregkomárom):

• Komáromi vár
• Klapka tér
• Szent András templom
• Duna Menti Múzeum
• Grand Kávéház
• Ráctemplom
• Vármegyeháza
• Szent Anna kápolna
• Katonatemplom
• Pozsonyi kapu
• Komáromi erődvonal
• Selye János Egyetem

Főbb látványosságok a magyarországi Komáromban (Újkomárom):

• Református templom: a főtéren (Jókai téren) áll az 1747-ben épített református templom, melyet 1927-ben neoromán stílusban alakítottak át. 
• Jézus szíve római katolikus templom – a modern egyházművészet jelentős alkotása 1937-ben készült. 
• Szent Imre Általános iskola és Szent Teréz kápolna – az egykori római katolikus elemi leányiskola és apácazárda 1923–1925 között épült. 
• Szent István római katolikus templom (kis templom)
• Klapka György Múzeum
• Komáromi Kisgaléria
• Turul-szobor – a szobrot 2012-ben emelték az 1-es és a 13-as főút kereszteződésében lévő körforgalom közepén, a trianoni békediktátum aláírásának és Komárom kettészakadásának évfordulójára emlékezve. 

Komárom után a szomszédos Esztergom vármegyébe látogatunk.

Esztergom vármegye:

Alapítása: XI. század.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 1077 km²

Lakossága 1910-ben: 87 651 fő.

Székhelye Esztergom első írásos említése: 1079.

Esztergom vármegye székhelye. A város az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. Géza fejedelem 972-ben ide helyezi központját Az esztergomi Várhegyen épült fel az ország első székesegyháza, a Szent Adalbert templom, amelynek helyén ma a Bazilika hatalmas épülete emelkedik a Dunakanyar fölé messziről uralja a tájat. A klasszicista Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház építése 1822 és 1869 között zajlott. A festő Esztergomban kezdte meg a munkát. A sorozatban azon művei egyike, amely kissé eltér a realisztikus-impresszionista ábrázolástól, és a festő a számára otthonosabb szimbolista jegyeket alkalmazza.

Főbb látványosságok:

• Esztergom Városháza – Esztergom főterének meghatározó épülete 1772-1773-ban épült.
• Müller ház – Posta 
• Aquasziget 
• Mária Valéria híd –  A Mária Valéria híd Esztergomot köti össze a Szlovákiai Párkánnyal. Az 1895-ben elkészült híd 518 méter hosszú, 12 méter széles.  
• Központi Kávéház – Központi Kávéház (Szamos Cukrászda) Esztergom belvárosában található a Vörösmarty utca és a Rákóczi tér sarkán.
• Esztergomi vár
• Királyi palota – az Esztergomi várhegyen született Szenet István, itt állt a király és az érsek palotája. 
• Az Esztergomi Bazilika 1822 – 1869 között épült klasszicista stílusban. Ez Magyarország legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. 
• A prímás palota neoreneszánsz stílusban az esztergomi érsek rezidenciájának készült. Az épületben működik a Keresztény Múzeum, az Érseki Simor könyvtár, és a Prímási levéltár. 
• A Rác templom az Esztergomi Szent Mihály templom, görög katolikus templom helyi neve. Nevét onnan kapta, hogy a török időkben ezen a helyen állt a rácok temploma.  
• Duna Múzeum –  Magyar Vízügyi Múzeumot 1973-ban alapították az Országos Vízügyi Hivatal Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Irodájának részeként. 
• Szent István tér
• Az Ószeminárium vagy más néven a Szent Adalbert központ a Szent István tér északi oldalán, az esztergomi bazilika szomszédságában található. 
• A Mala-forrásalagút a Héviz városrész és a Fürdő szálló alatt húzódó, bejárható járatrendszer. 
• A Szent Ignác plébániatemplom, vagy más néven Vízivárosi plébániatemplom (helyi nevén: kéttornyú templom) a Mindszenty téren, a Víziváros főterén található, a prímási palota közvetlen szomszédságában. Az épület a magyar barokk építészet kiemelkedő alkotása.
• A Sándor palota Esztergom belvárosában, a Jókai utca nyugati oldalán, az 1-es szám alatt található.
• A Szent Anna templomot a Bazilika kicsinyített másának szánták. A közismert nevén kerektemplom Esztergom déli városrészében elhelyezkedő klasszicista stílusú római katolikus templom.
• A Balassa Bálint Múzeum a megye egyik legnagyobb gyűjtőterülettel rendelkező múzeumaként Esztergom és környékének hagyományaival, értékeinek felkutatásával, annak tanulmányozásával, feldolgozásával és megóvásával foglalkozik.
• Esztergom egyetlen zsinagógája a II. világháború óta Művelődési Házként működik. Korábban ebben az épületben volt a Technika Háza, jelenleg a Bajor Ágoston Művelődési Ház található az épületben. Az épületet Baumhorn Lipót, Lechner Ödön munkatársa tervezte.
• Esztergom Várának a hasonmása és kulturális központ Ankara északi kerületében. 

Az Esztergomról készült 2018-as videót ajánlom mindenki figyelmébe.

Nógrád vármegye

Alapítása: XI. század.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 4133 km²

Lakossága 1910-ben: 261 500 fő.

Székhelye Balassagyarmat első írásos említése: 1244.

A XIII. századi település a török hódoltság alatt elnéptelenedett. Újratelepítése csak 1690-re sikerült. A XVIII. században fellendült az ipar és a kereskedelem. 1770-től lett Nógrád megye székhelye. A festmény a balassagyarmati városházára és a Szentháromság templomra összpontosít. A városháza 1915-ben készült el és talán az egyetlen olyan városháza, amelyet szállodából – a korábbi Királyi Szállóból – alakítottak át.

• Palóc Múzeum és skanzen
• Civitas Fortissima Múzeum 
• Pannónia Motorkerékpár Múzeum 
• Egykori vármegyeháza 
• A Városháza épülete 
• Csillagház 
• Szerbtemplom 
• Palóc liget, botanikai ritkaságokkal
• Csendőrségi palota 
• Mikszáth Kálmán lakóháza
• Szabó Lőrinc lakóháza
• Barokk emeletes polgárházak 
• Szecessziós villasor
• Az angolkisasszonyok egykori zárdája 
• Egykori Balassa Szálloda (klasszicista, Petőfi Sándor kétszer is megszállt itt)
• Műemlék ortodox zsidó temető 
• Református templom 
• Balassagyarmati evangélikus templom 
• Bosco Szent János szalézi rendház és templom háromság-templom (barokk, 1740–1746 között épült)

Balassagyarmatnak számos híres szülöttje van, többek között Szabó Lőrnic, és ha már május, ajánlom kedves figyelmükbe a költő Május éjszaka című versét.

A következő héten Győr vármegyén teszünk látogatást. Tartsanak velünk!