megemlékezés – Kárpátaljai Szövetség

2022. november 25-én a Budapesten a Ferencvárosi pályaudvar előtt álló Málenkij robot emlékműnél a Kárpátaljai Szövetség elnökségének tagjai, dr. Seremet Sándor főtitkár, dr. Dupka György, dr. Igyártó Gyöngyi és Kovács Sándor kegyeletteljes főhajtás mellett koszorúkat, virágcsokrot helyeztek el és mécseseket gyújtottak az ártatlanul elhurcoltak emlékére.

Kovács Sándor, dr. Igyártó Gyöngyi és dr. Dupka György elnökségi tagok a Málenkij robot emlékmű koszorúzásánál. Fuchs Andrea felvétele.

Este a szomorú esemény kapcsán a székházban levetítették A sátán fattya című filmet. A film Nagy Zoltán Mihály, nagymuzsalyi születésű, Csonkapapiban élő, József Attila-, Márai Sándor- és Magyarország Babérkoszorúja díjjal, Teleki Pál Érdeméremmel, valamint a Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett író nagysikerű regénye alapján készült. Az 1991-ben megjelent regényről Körmendi Lajos neves író az ezredfordulón a Metro újságban így írt: „Maga a könyv olyan, mint egy szabadversben kiszakadt fájdalmas siratóének. Egy magyar falu asszonyai élelmiszercsomagot visznek 1944-decemberében a katonák által elhajtott férfiaknak. Velük tart Tóth Eszter is, hogy vigyen ezt-azt az édesapjának, bátyjának és szerelmének, Székely Pistának.

Természetesen az asszonyok nem adhatják át szeretteiknek a csomagot, nem is láthatják őket, sőt a tizennyolc éves Esztert néhány őr még meg is gyalázza. Ezzel kezdődik a könyv.

A gyűjtőlágerből aztán a lány édesapját hazaengedték, de a fiatalokat, így a testvérét és a szerelmét is elvitték egy transzporttal valahová. Az apa a gyűjtőtáborról meséli, hogy ezerszám virrasztottak emberek a szabad ég alatt, kevesen bírták a talponállást reggelig, s akik erejük fogytán ledőltek a földre, azok közül sokan ott maradtak, beverte őket a hó, reggel huszasával hányták őket szekérre, akár az ölfát, vitték az előre megásott gödörbe.

A könyv főhőse, a megbecstelenített leány terhes maradt, gyűlöli a hasában növekvő szégyent. a kis muszkát. Dolgoznak a földeken a lágerekben levők helyett is, azután megtudják a falubeliek, hogy a Szovjetunióhoz csatolták őket, jön a kolhozvilág. A lány megszüli a fattyút, ezt követően hozza meg a posta szerelme levelét az Uralból, amelyben a fiú már a hazatérést és a lakodalmat emlegeti, de a testvér haláláról is beszámol, akit egy részeg katona a többiek előtt lőtt szíven egy semmiség miatt.

Egyre nehezebb az élet: jön a beszolgáltatás, a békekölcsön.

Munkára visznek mindenkit, a lány tizenöt éves öccsét is, aki nem bírta ki a nehéz munkát, meghalt. Székely Pista, a lány szerelme Donbászra kerül munkára, nem ír. Árvíz önti el az agyongyötört falut, s a sátán fattyát nevelgető Tóth Eszter megháborodik. akár a tajtékosan rájuk törő víz.”

A kárpátaljai magyarság sorstragédiáját bemutató regény első igazi népszerűsítése Schober Ottó, a felejthetetlen Oti bácsi, szövetségünk egykori elnökségi tagjának a nevéhez fűződik. Színpadra alkalmazta, ami komoly dramaturgírói munka volt. Mindemellett a darab bemutatása a Beregszászi Népszínház előadásában az akkori viszonyok között nagyon merész tett volt. Elmondhatjuk, hogy Schober Ottó tehetsége, bátor kiállása, az hogy az előadást nem csak Kárpátalja településein mutatták be, hanem a határokon túl, is nagy mértékben hozzájárult A Sátán fattya nagy sikeréhez.

A Zsigmond Dezső által rendezett filmet először 2017-ben láthatták az érdeklődők. A nagysikerű filmet most a szövetség tagjai mementóként láthatták, természetesen többen már nem először. De így is nagy élményt jelentett a közös filmnézés. Ráadásul a közönség-közösség soraiban ott volt a film egyik szereplője, a főhős anyját, alakító Szücs Nelli, Jászai Mari- és Szörényi Éva-díjas színművésznő, Kárpátalja szülötte. A filmvetítés után pedig a főhőst alakító Tarpai Viktória, Jászai Mari-díjas színésznővel dr. Igyártó Gyöngyi beszélgetett. A megható hangulatú beszélgetés és az azt kötetlen társalgás igazi feltöltődést, a kishaza iránti nosztalgiával áthatott, felejthetetlen élményt nyújtott minden résztvevő számára.

Kovács Sándor