A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ezen a napon szinte mindenhol olvashatunk, hallhatunk verseket, régi kedvenceket éppúgy mint új kortársakat. Érdemes körülnézni, mert számos rendezvényt szerveznek Magyarországon és a határon túl is a magyar vers ünnepére.
József Attila versei Latinovics Zoltán tolmácsolásában itt hallhatóak.
S bár az ünnep József Attilához kötődik, nem csak az ő költészetét érdemes kiemelni, hanem a hozzánk oly közel álló kárpátaljai magyar költészetet is. A teljesség igénye nélkül emelem ki néhány költőnket: Bakoss Kiss Károly, Balla László, Balla D. Károly, Bartha Gusztáv, Finta Éva, Füzesi Magda, Horváth Sándor, Kecsés Béla, Kőszeghy Elemér, Kovács Vilmos, Lőrincz P. Gabriella, Marcsák Gergely, Nagy Zoltán Mihály, Tárczy Andor, Zselicki József, és még sorolhatnánk. A felsorolt költők közül pedig bárki műveit nyugodt szívvel ajánlhatnánk.
E szép ünnep alkalmából ünnepeljenek velünk: hallgassák meg Tárczy Andor versét az Illés Magyar Ének előadásában és gyönyörködjenek a kárpátaljai tájban:
A keresztény világ egyik nagy ünnepe a húsvét, Jézus feltámadásának ünnepe. Szerte a világban mindenki másképp készül a húsvétra, egyes helyek évtizedes hagyományokból merítenek, ilyen Kárpátalja is, ahol néhány szokás máig fennmaradt és amilyen szokásokat én is tartok, legyek bárhol a világban. Nagymamámtól tanultam meg sárgatúrót és pászkát készíteni, és ebből a hagyományból nem engedek. Nálunk az asztalon mindig házi, friss sárgatúró és pászka van, az egyéb húsvéti ételek mellett.
Nagyszombat reggelén 10 tojásból (bár attól függ, hányan ülünk a húsvéti asztalhoz) készítem el a sárgatúrót, és a lecsöpögött levén gyúrom be húsvéti pászkát. Ezt a hagyományt ápolom, és remélem, majd továbbadom.
Utazzanak velünk és ismerjék meg vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Ígéretünkhöz híven Abaúj-Torna vármegyéjének székhelyén, Kassán teszünk egy kisebb látogatást.
Utazzanak velünk és ismerjék meg, vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
Virtuális utazásunk honnan is indulhatna, ha nem Kárpátaljáról?! Első állomásunk pedig Ungvár.
Ung vármegye
Alapítása: XI. század
Területe a Magyar királyság kötelékében: 3 230 km2
Lakossága 1910-ben: 160 282 fő
Székhelye, Ungvár első írásos említése: 1150.
Források szerint a honfoglaló magyar seregek 894-ben foglalták el Ungvárt Laborc fejedelemtől. Innen eredhet Árpád a „hungvári vitéz” elnevezése. Ungváron jött létre az Unió, amelynek értelmében a magyarországi ortodox egyház áttért a római pápa fennhatósága alá. Innen ered a magyarországi görögkatolikus egyházi hagyomány. 1769-ben lett vármegyeszékhely. A festményen a görögkatolikus székesegyház és a püspöki palota van a központban. A székesegyház 1640-ben épült, de mai alakját 1780-ban nyerte el. Az Ung rakparton látható továbbá az 1904-ben, mór stílusban épült zsinagóga és az egykori Ruszin Proszvita Színház épülete, amely 1921-ben nyitotta meg kapuit.
Ungvár ma Ukrajna területén található és Kárpátalja megyeszékhelye.
Fontosabb látnivalói:
Ungvári vár
A vártemplom romjai
Skanzen
Egykori vármegyeháza, ma többek között a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum foglal benne helyet
Ungvárról egy rövid, 80 km-es utazás után már Beregszász macskaköves utcáit róhatjuk.
Bereg vármegye
Alapítása: 1248.
Területe a Magyar királyság kötelékében: 3 786 km2
Lakossága 1910-ben: 236 600 fő
Székhelye, Beregszász első írásos említése: 1248 (1095).
Jelenleg Kárpátalja egyetlen magyar többségű városa. A helyiek a városalapítást 1095-1096-ra teszik. A tatárjárás során teljesen elpusztult. Újjáépítése után Bereg vármegye része, aminek akkor a munkácsi vár a központja. A várost és a vármegyét méltán nevezhetjük a Rákóczi szabadságharc bölcsőjének. Szabadságharc leverése után rebellisnek minősítették. A festményen Beregszász főterét láthatjuk, amelyet egykori Igazságügyi palota dominálja, ahol ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola székel. A neobarokk épület 1909-ben épült. A háttérben a beregszászi XVIII. századi református templom látható.
Fontosabb látnivalói:
Római katolikus temploma
A református templom
Görögkatolikus temploma
A Bethlen–Rákóczi-kastélyt Bethlen Gábor építtette 1629-ben, 1686-ban a kuruc harcokban leégett, valószínűleg II. Rákóczi Ferenc állíttatta helyre. 1857-ben átalakították.
Egykori Úri Kaszinó, ma Arany Páva étterem
Volt megyeháza
Egykori Királyi Törvényszék, ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola főépülete
Egykori Grand Royal Hotel, ma a főiskola Kölcsey Ferenc Szakkollégiuma
Volt zsidó fürdő
Beregszászban számos köztéri szobrot és emléktáblát avattak a magyar nemzet nagyjai emlékének
Barkáts Jenő Ásványtár (a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületében).
Dsida Jenő az Előre való beszéd című versében így írja le a várost. A költő gyermekkorában néhány évet Beregszászban élt anyai nagyszüleinél, akikhez édesanyjával és öccsével érkezett meg az első világháború idején.
„Kis felvidéki város, vén Beregszász,
gazos Fürdőkert, sáros Vérke-part,
agg csöndedből ma is felém remeg száz
félálom-emlék, ködlepett, zavart –
kanyargó, vörheny, zegzugos öreg ház,
matrózruhám, melyet mamuska varrt,
iskolaudvar, felzsibongó hajsza,
nagyapám szúrós, pedrettvégű bajsza.”
Beregszász után utunkat Nagyszőlős, a történelmi Magyarország legkisebb vármegyéjének székhelye felé vesszük.
Ugocsa vármegye
Alapítása: XIV. század.
Területe a Magyar királyság kötelékében: 1 213 km2
Lakossága 1910-ben: 75 461 fő
Székhelye, Nagyszőlős első írásos említése: 1262.
Ugocsa non coronat, jut eszünkbe amint Ugocsa vármegye és Nagyszőlős városa felmerül. A kifejezés eredetével kapcsolatban több elmélet is létezik: egyesek szerint akkor hangzott el, amikor I. Ferdinánd a rendeket koronázásra hívta Székesfehérvárra 1527-ben, mások úgy vélik, hogy csak később, az 1722. évi országgyűlésen hangzott el először, amikor a pragmatica sanctiót tárgyalták. Bárhogy is van, a kifejezés teljesen összeforrott Magyarország egykori legkisebb vármegyéjével. Ugocsa székhelye Nagyszőlős. I. Zsigmond király 1399-ben adományozta Szőlős városát Perényi Péternek és azóta gyakorlatilag a XX. század közepéig a Perényiek fontos szerepet játszottak nem csak a megye, de az egész ország életében. A festményen a Perényi kastély látható. Az épület a XVI. században keletkezett. Mai barokk alakját a XVII. századi átépítése során nyerte el.
Fontosabb látnivalói:
A város feletti Fekete-hegy sziklateraszán állnak a 13. századi Ugocsavár romjai, melyet 1308-ban említenek először. 1315-ben Károly Róbert király megostromolta és leromboltatta. A területet a 15. században a ferencesek kapták meg, akik erős kolostort építettek az egykori vár mellé. Ez 1558-ban néptelenedett el. A romokat a nép Kankó-várnak nevezi valószínűleg a barátok kalikóból szőtt durva csuhája alapján. A várromtól délre 14. századi kis kápolna áll.
Későbbi várát 1399-ben a Perényiek kezdték építeni, helyén ma a barokk Perényi-kastély áll.
Mai barokk ferences templom és kolostor
Nagyboldogasszony temploma
Ferences kolostor
Református templom
A volt vármegyeháza előtt áll Perényi Zsigmond 1906-ban a főtéren felavatott, majd 1991-ben ide helyreállított szobra. Az épületben ma magyar középiskola működik, mely a nevét viseli.
A kiállítás élményét sajnos nem tudjuk visszaadni, de reméljük, ez a festmények ezen rövid bemutatása is elnyerte tetszésüket. Kérjük, tartsanak velünk legközelebbi virtuális utazásunk során is, Abaúj-Torna vármegye felé vesszük az irányt.
Egy éve indult útjára a Kárpátaljai Szövetség 17 állomásosra tervezett „Szent István keresztény hagyatéka – a Magyar Szentkorona vármegyéi” című vándorkiállítása. A nemében egyedülálló hároméves projekt eredményeként valósult meg az a vándorkiállítás, amely a trianoni sorstragédiára való emlékezés jegyében született. A kiállítást Kovach Anton festőművész által alkotott képek adják, aki festményein keresztül mutatja be a történelmi Magyarország vármegyeközpontjait. A magyar gyökerekkel rendelkező neves kárpátaljai ruszin festőművész több éven és több ezer kilométeren át tartó művészeti, kulturális és történelmi utazásából született alkotások a valamikor történelmi „Nagymagyarország” 64 vármegyeszékhelyét mutatják be a képzőművészet eszközeivel.
Sajnos a kialakult járványhelyzet a szervezet számításait is keresztülhúzta, hiszen a vándorkiállítás eddig mindössze Esztergomban az egykori megyeházán (2020. június 25. – 2020. július 25.) és Szekszárdon a Művészetek Házában (2020. augusztus 20. – 2020. október 2.) volt teljes egészében megtekinthető. Az esztergomi kiállítást itt nézhetik vissza.
És bár reményeink szerint a programsorozat hamarosan folytatódik, addig is az online térben megtekinthetővé tesszük a kiállítás monumentális festményeit. Hétről hétre megosztunk egy-egy festményt, figyeljék oldalunkat és utazzanak velünk, ismerjék meg, vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.
2020-ban jelent meg és szinte azonnal díjjal is értékelték Erőss Ágnes és Takács Mária rendező közös, a Születtünk mint magyarok című rövidfilmet. Az öt és fél perces alkotás a kárpátaljai Gyertyánligeten élő szórvány magyar közösség kulturális életébe és a közösségszervezésbe ad némi betekintést. Kedves Ágnes, mesélj kérlek egy kicsit a film hátteréről. Honnan jött az ötlet?
A Születtünk mint magyarok című rövidfilm elkészítését a 6. Kulturális Filmek Fesztiváljának felhívása inspirálta, amelyre Takács Mária talált rá. A fesztiválra olyan pályaműveket kerestek, amelyek a magyar kultúra értékeit, illetve a kulturális értékek megőrzéséért tett erőfeszítéseket mutatják be. Úgy véltük a gyertyánligeti magyar közösség kultúra- és közösségszervező munkája kiválóan illeszkedik a felhíváshoz és a fesztiválnevezés által alkalmunk van szélesebb körhöz is eljuttatni az ottani párszáz fős szórvány magyarság tevékenységét. A Születtünk mint magyarok nyersanyagát 2019. októberében forgattuk Gyertyánligeten mindössze négy, nagyon intenzív forgatási nap alatt. Gyertyánligetre először 2018-ban jutottam el a kárpátaljai szórvány magyarság kutatása kapcsán kollégáimmal, Tátrai Parikkal, Kovály Katalinnal, Ferenc Viktóriával és Orosz Sándorral. Az első pillanattól kezdve tudtam, hogy Gyertyánliget filmre kívánkozik. Nemcsak a település természeti környezetét vagy a gyár festői torzóját, hanem a gyertyánligeten megismert embereket szerettem volna bemutatni a szélesebb közönségnek. Az első hosszabb dokumentumfilmünk címe Nem kellett már Lenin, amely a gyertyánligeti vasgyár története köré szervezve mutatja be a helyi magyar közösség életét. A Születtünk mint magyarok úgy is felfogható mint annak a filmnek a “kistestvére”, amely fókuszában az anyanyelv megőrzése és a helyi magyar közösségi élet epizódjainak felvillantása áll.
A napokban jött ki a nyomdából a Momentum Doctorandus kárpátaljai magyar doktorandusz szervezet idei Felvételi tájékoztatója, amelyet az idei évben a járványhelyzetre való tekintettel postai úton juttatnak majd el az iskoláknak. Emellett folynak egy új felvételi tájékoztató honlap kialakításának munkálatai is. Annak érdekében azonban, hogy a kárpátaljai magyar végzősök mihamarabb hozzáférjenek a tájékoztató kiadványhoz, honlapunkon is letölthetővé tesszük a kötetet.
A Felvételi tájékoztató letölthető a képre kattintva.
A Segítség.ma közösségi startup egy igazi Kárpát-medencei együttműködés, amely 2020 őszétől egy online platform formájában valósul meg. A szervezőcsapat által megálmodott felület legfontosabb célja, hogy a határon túli magyar betegek a lehető legkönnyebben és leggyorsabban találjanak maguknak vagy a környezetükben élőknek anyanyelvű egészségügyi és mentálhigiénés ellátást.
A felületre a határon túl és a diaszpórában élő magyar lakosság és szakemberek regisztrációját várják, ahol ingyenesen biztosított a regisztráció mind a szakemberek, mind a páciensek számára. A kezdeményezésről Veres Mártont, a projekt vezetőjét kérdeztük.
Több mint három évtizede ünnepeljük a magyar kultúra napját január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc – a kézirat tanúsága szerint – 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát Szatmárcsekén.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések kitűnő alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes magyar hagyományainknak és továbbadjuk a múltunkat idéző értékeinket.
Számos online programon vehetnek részt az érdeklődők, többek között A Himnusz regényes története címmel idén dokumentumfilm is készült a Budapesti Filharmóniai Társaság és az Erkel Ferenc Társaság együttműködésében, amely animációk, videóbejátszások segítségével tárja a közönség elé a Himnusz történetét.
