Utazzanak velünk és ismerjék meg, vagy épp elevenítsék fel emlékeiket! Járják be velünk a történelmi Magyarország vármegyéit a virtuális kiállításunk segítségével.

Virtuális utazásunk honnan is indulhatna, ha nem Kárpátaljáról?! Első állomásunk pedig Ungvár.

Ung vármegye

Alapítása: XI. század

Területe a Magyar királyság kötelékében: 3 230 km²

Lakossága 1910-ben: 160 282 fő

Székhelye, Ungvár első írásos említése: 1150.

Források szerint a honfoglaló magyar seregek 894-ben foglalták el Ungvárt Laborc fejedelemtől. Innen eredhet Árpád a „hungvári vitéz” elnevezése. Ungváron jött létre az Unió, amelynek értelmében a magyarországi ortodox egyház áttért a római pápa fennhatósága alá. Innen ered a magyarországi görögkatolikus egyházi hagyomány. 1769-ben lett vármegyeszékhely. A festményen a görögkatolikus székesegyház és a püspöki palota van a központban. A székesegyház 1640-ben épült, de mai alakját 1780-ban nyerte el. Az Ung rakparton látható továbbá az 1904-ben, mór stílusban épült zsinagóga és az egykori Ruszin Proszvita Színház épülete, amely 1921-ben nyitotta meg kapuit.

Ungvár ma Ukrajna területén található és Kárpátalja megyeszékhelye.

Fontosabb látnivalói:

• Ungvári vár
• A vártemplom romjai
• Skanzen
• Egykori vármegyeháza, ma többek között a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum foglal benne helyet
• Görögkatolikus székesegyház és püspöki palota
• Római katolikus templom
• Református templom
• A filharmónia épülete (egykori zsinagóga)
• A bazilita szerzetesrend kolostora
• Ceholnyai volt görögkatolikus templom
• 12. századi gerényi rotunda
• Orosz templom
• Botanikus kert
• Nevickei vár

Kapcsolódó írásunk: Múltidéző séta Ungváron.

Ungvárról egy rövid, 80 km-es utazás után már Beregszász macskaköves utcáit róhatjuk.

Bereg vármegye

Alapítása: 1248.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 3 786 km²

Lakossága 1910-ben: 236 600 fő

Székhelye, Beregszász első írásos említése: 1248 (1095).

Jelenleg Kárpátalja egyetlen magyar többségű városa. A helyiek a városalapítást 1095-1096-ra teszik. A tatárjárás során teljesen elpusztult. Újjáépítése után Bereg vármegye része, aminek akkor a munkácsi vár a központja. A várost és a vármegyét méltán nevezhetjük a Rákóczi szabadságharc bölcsőjének. Szabadságharc leverése után rebellisnek minősítették. A festményen Beregszász főterét láthatjuk, amelyet egykori Igazságügyi palota dominálja, ahol ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola székel. A neobarokk épület 1909-ben épült. A háttérben a beregszászi XVIII. századi református templom látható.

Fontosabb látnivalói:

• Római katolikus temploma
• A református templom
• Görögkatolikus temploma
• A Bethlen–Rákóczi-kastélyt Bethlen Gábor építtette 1629-ben, 1686-ban a kuruc harcokban leégett, valószínűleg II. Rákóczi Ferenc állíttatta helyre. 1857-ben átalakították.
• Egykori Úri Kaszinó, ma Arany Páva étterem
• Volt megyeháza
• Egykori Királyi Törvényszék, ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola főépülete
• Egykori Grand Royal Hotel, ma a főiskola Kölcsey Ferenc Szakkollégiuma
• Volt zsidó fürdő
• Beregszászban számos köztéri szobrot és emléktáblát avattak a magyar nemzet nagyjai emlékének
• Barkáts Jenő Ásványtár (a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületében).

Dsida Jenő az Előre való beszéd című versében így írja le a várost. A költő gyermekkorában néhány évet Beregszászban élt anyai nagyszüleinél, akikhez édesanyjával és öccsével érkezett meg az első világháború idején.

„Kis felvidéki város, vén Beregszász,

gazos Fürdőkert, sáros Vérke-part,

agg csöndedből ma is felém remeg száz

félálom-emlék, ködlepett, zavart –

kanyargó, vörheny, zegzugos öreg ház,

matrózruhám, melyet mamuska varrt,

iskolaudvar, felzsibongó hajsza,

nagyapám szúrós, pedrettvégű bajsza.”

Beregszász után utunkat Nagyszőlős, a történelmi Magyarország legkisebb vármegyéjének székhelye felé vesszük.

Ugocsa vármegye

Alapítása: XIV. század.

Területe a Magyar királyság kötelékében: 1 213 km²

Lakossága 1910-ben: 75 461 fő

Székhelye, Nagyszőlős első írásos említése: 1262.

Ugocsa non coronat, jut eszünkbe amint Ugocsa vármegye és Nagyszőlős városa felmerül. A kifejezés eredetével kapcsolatban több elmélet is létezik: egyesek szerint akkor hangzott el, amikor I. Ferdinánd a rendeket koronázásra hívta Székesfehérvárra 1527-ben, mások úgy vélik, hogy csak később, az 1722. évi országgyűlésen hangzott el először, amikor a pragmatica sanctiót tárgyalták. Bárhogy is van, a kifejezés teljesen összeforrott Magyarország egykori legkisebb vármegyéjével. Ugocsa székhelye Nagyszőlős. I. Zsigmond király 1399-ben adományozta Szőlős városát Perényi Péternek és azóta gyakorlatilag a XX. század közepéig a Perényiek fontos szerepet játszottak nem csak a megye, de az egész ország életében. A festményen a Perényi kastély látható. Az épület a XVI. században keletkezett. Mai barokk alakját a XVII. századi átépítése során nyerte el.

Fontosabb látnivalói:

• A város feletti Fekete-hegy sziklateraszán állnak a 13. századi Ugocsavár romjai, melyet 1308-ban említenek először. 1315-ben Károly Róbert király megostromolta és leromboltatta. A területet a 15. században a ferencesek kapták meg, akik erős kolostort építettek az egykori vár mellé. Ez 1558-ban néptelenedett el. A romokat a nép Kankó-várnak nevezi valószínűleg a barátok kalikóból szőtt durva csuhája alapján. A várromtól délre 14. századi kis kápolna áll.
• Későbbi várát 1399-ben a Perényiek kezdték építeni, helyén ma a barokk Perényi-kastély áll.
• Mai barokk ferences templom és kolostor
• Nagyboldogasszony temploma
• Ferences kolostor
• Református templom
• A volt vármegyeháza előtt áll Perényi Zsigmond 1906-ban a főtéren felavatott, majd 1991-ben ide helyreállított szobra. Az épületben ma magyar középiskola működik, mely a nevét viseli.

A kiállítás élményét sajnos nem tudjuk visszaadni, de reméljük, ez a festmények ezen rövid bemutatása is elnyerte tetszésüket. Kérjük, tartsanak velünk legközelebbi virtuális utazásunk során is, Abaúj-Torna vármegye felé vesszük az irányt.